![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tech cikkek
Az ember csodálatos dolgokra képes a ma elérhető technikával, de ezek közül a csodálatos dolgok közül csak kevés épül be a hétköznapokba. Az elvi lehetőségek és a gyakorlat között általában elég nagy szakadék tátong, bár egyes országokban ez a szakadék nem olyan mély. Például Japánban, ahol a zsúfolt nagyvárosok mindennapjaiban amit lehet, automatizálnak.
Tokió tömegközlekedése például annak a skálának a másik végén van, aminek az egyik végén Budapesté füstölő metrókocsistul, már megint nem működő jegylyukasztóstul, vágánykivetődésestül. Az ember a bő 30 milliós megapolisz bármelyik vasút- vagy metrómegállójában tucatnyi automatából vehet jegyet, fémpénzzel, papírpénzzel (akár nagy címletűvel) vagy kártyával, és nem gond, ha elszámítja magát és túl olcsó jegyet vesz, a célállomáson büntetés nélkül fizethet különbözetet.
Vagy ott vannak a kisebb éttermek, kifőzdék, ahol a vendég a bejáratnál egy automatát nyomkodva rendel, és rögtön fizet is. Mire leül, már készül az első fogás, és nem kell a desszert után még a pincérre várni (arról nem is beszélve, hogy az automaták borravalóra nem tartanak igényt). Tokió hatékony, fegyelmezetten szervezett, modern nagyváros.
![138642800](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072846_170cad2ea03b04ca0f2bc98e1c913c3d_wm.jpg)
Érthető, hogy az Ericsson itt rendezte ötödször megtartott innovációs fórumát, amin éppen arról volt szó, hogyan lehetne technológiai megoldásokkal élhetőbbé tenni a nagyvárosokat, akár már a következő években. Csatolják be magukat, sok számadat következik (szeretném, ha annyi millióm lenne, ahány százalékjelet láttam az elmúlt napokban).
Kezdetnek pár adat
- Jelenleg az emberek 50 százaléka él városban, 2050-re 70 százalék körüli lesz ez az arány.
- 2018-ra 850 millió tablet és 4,5 milliárd okostelefon lesz a Földön, valamint 9 milliárd mobilelőfizetés.
- Ebből csak Ázsiára jut majd 260 millió tablet, 2,2 milliárd okostelefon és 4,5 milliárd mobilelőfizetés.
- A következő 3 éven belül megötszöröződik a telefonos alkalmazások iránti igény.
- 5 év múlva tizenkétszer több mobilos adatforgalom keletkezik majd, mint most.
Háló, itt vagyok
A héten zajlott háromnapos rendezvény gerince az Ericsson több alelnöke és más vezetője által tartott előadás-sorozat volt, amihez témában hol szorosan, hol lazábban kapcsolódtak több iparág szereplői a saját előadásaikkal. Ez elsőre talán úgy hangzik, mint valami, amivel könnyen el lehet altatni a gyereket, pedig a fórum általános mondanivalója nagyon is érdekes volt. Eszerint nagyvárosokból egyre több lesz, ahogy nő a bolygó lakossága, és az okostelefonok megváltoztatják ezeket a nagyvárosokat azáltal, hogy új szolgáltatásokat hívnak életre.
![000 Hkg3168744](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072878_f9ba5cf1b5d90a90e27b8b9b52688593_wm.jpg)
Ezt alátámasztandó a cég egy friss felmérését is ismertette, amit szeptemberben készített 7500, 15-69 éves, nagyvárosi okostelefon-felhasználó megkérdezésével. Ebből az tűnt ki, hogy a válaszolók leginkább a gyerek- és idősgondozással, a hatóságokkal és hivatalokkal való kommunikációval, valamint a közlekedéssel elégedetlenek. Közös pont, hogy mindegyik problémára a technológiától várják a megoldást, bár néha az igényük csak úgy körvonalazódik, hogy „kell, hogy legyen erre valami app”.
De a megkérdezettek a legkedveltebb nagyvárosi tevékenységekben is némi fejlődést vártak. Az első helyen levő vásárlás terén mindenekelőtt az aznapi kiszállítás a legtöbbet említett igény, akár online, akár offline vásárlásról van szó. Új appokat várnak az éttermektől is (a mobilos menüktől és foglalási rendszertől az ételek hozzávalóit mutató alkalmazásig), a belépős szabadidős tevékenységek – sportesemények, mozi, színház, stb. – terén pedig azt várják, hogy három éven belül már mindenhol alap legyen a mobilos jegyfoglalás.
![Dan Simmons, Jacob Navok, Ulf Ewaldsson és Csi Jungha](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072852_a72fee08c5602dc5ec57d7b45a7d6dcf_wm.jpg)
A fentiekből következően a fórum visszatérő buzzwordje a networked society volt, vagyis a mobilhálózatra kötött társadalom, aminek tagjai szinte mindenhez telefonos segítséget kérnek, mint egyszeri hülyegyerek Vágó Istvánál. Ulf Ewaldsson, a cég CTO-ja (technológiai vezetője, amolyan főmérnök) szerint ehhez most jött össze a szükséges négy feltétel: elég jó már a hálózati lefedettség, illetve ennek minősége, az okostelefonok száma elérte a kritikus tömeget, a mobilappokra épülő szolgáltatások szintén, és vannak mindehhez új üzleti modellek, amik profitálni tudnak a keletkező mobiladatokból.
Douglas Gilstrap Ericsson-alelnök, a cég stratégiai vezetője szerint Tokió ehhez jó példát ad majd, mert sok technológiai téren úttörő, és megmutatja, milyen kihívások várnak a jövő nagyvárosaira. Ázsiára egyébként is érdemes lesz figyelni – ez már Mast H. Olsson, a kontinensért és a csendes-óceáni régióért (APAC) felelős alelnök előadásából derült ki. Olssonnak hozzám hasonlóan valószínűleg az elterjedés, lefedettség mértékét jelző „penetráció” a kedvenc zsargonja, mert szinte csak ezzel dobálózott. De az mindenesetre tényleg elgondolkodtató, hogy a tíz legnagyobb LTE-nagyhatalomból öt APAC-ország, köztük az első három (Dél-Korea, Szingapúr, Japán).
Még egy adag adat
- Japánban az ország 95 százalékában van mobil szélessáv.
- Dél-Koreában az LTE-penetráció 51%, a mobilé 108%, ebből az okostelefoné 67%.
- Szingapúrban az LTE-penetráció 30%, a mobilé 151%, ebből az okostelefoné 68%.
- Japánban az LTE-penetráció 25%, a mobilé 118%, ebből az okostelefoné 76%.
- Ausztráliában az LTE-penetráció 21%, a mobilé 134%, ebből az okostelefoné 60%.
- Ázsiában a legnagyobb az LTE-lefedettség aránya, átlagosan 89 % a mobilpenetráció, és az emberek 23 százalékának van okostelefonja.
![111669860](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072894_d92d366c5961e56eb931fb68c5e7a2c1_wm.jpg)
Ez mind nagyon szép, de azért tegyük mellé a kérdést, hogy a mobilra kötött társadalom mikor gyűrűzik be vajon például Magyarországra. Az említett, több pontban a következő 3-5 évre becslő felmérés ugyanis csak öt nagyváros 40 millió emberére reprezentatív, mert az Ericsson São Paulo, Peking, Tokió, London és New York júzereit kérdezték meg.
Mennyi lehet egy város IQ-ja?
Hogy a networked society a boldogabb országokban már az ajtóban kopogtat, az az iparági és egyéb, nem ericssonos előadásokból körvonalazódott igazán. Charley K. Watanabe, a japán informatikai és kommunikációügyi minisztérium szakértője szerint például a kormány éppen ilyen hálózaton lógó társadalmon fáradozik. Van minden hozzá, ami kell, készülékek, szenzorok, műholdas adatok, big data, felhő, szélessáv – most már csak egyenként meg kell csinálni a szükséges rendszereket. Például páciensfigyelő és betegségmegelőző rendszerekkel részben kezelni az ország legnagyobb problémáját, a növekvő átlagéletkort. Gyorsan reagáló, részben automatikus rendszert kiépíteni a csőtörésekre és vízszivárgásokra. Energiaspórolást, ahol csak lehet, például intelligens közvilágítást. Katasztrófa esetén azonnali információkat minden polgárnak arról, mi a teendő. Online bekötni az összes víz-, gáz-, és áramfogyasztás-mérőt. És így tovább, Watanabe könnyed természetességgel dobálta az olyan ötleteket, amik Magyarországon sci-finek tűnnek. Az okosváros szót használta, szerintem szokjunk hozzá.
![Charley K. Watanabe](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072860_12eb3b90165ba429b062d16da82944d4_wm.jpg)
Japán legnagyobb mobilszolgáltatója, a Docomo is delegált egy előadót, aki az eddigiekhez annyi újat tett hozzá, hogy a Google Glass és általában a viselhető technológia terjedése valószínűleg katalizálni fogja az okosvilágot. Japán után Dél-Korea jött, az ország legnagyobb net- és második legnagyobb mobilszolgáltatója, a Kt képviseletében Csi Jungha. Egészen hihetetlen volt, ahogy bejelentette, hogy jövő júliusra teljes LTE-lefedettség lesz az országban, aztán mindenki kap webes iptv-t, a háztartásokban pedig lesz egy-egy gusztusos, otthoni HUB (hálózati csomópont), hogy reccenés nélkül lehessen netezés közben tévézni és viszont, meg közben sms-t írni és még vérnyomást is mérni az okoskarperecünkkel, meg amit még akarunk. Gigabites net országszerte, LTE-n sugárzott élő adás – ő is a máshol megvalósuló sci-fikkel jött.
Tévézés közben egy második, kisebb képernyőt nézni persze nem fantasztikum, az amerikaiak többsége már ma is így tesz – ezt már a BBC-s Dan Simmons mondta. Mint kifejtette, e szokást a tévéműsorok mindenféle járulékos izékkel fogják kihasználni a jövőben. Már most is vannak ilyen próbálkozások, tableten követhető információk például a főszereplők ruházatáról, a műsorral párhuzamos kvízjáték, sőt márciusban Hollandiában bemutatták az első olyan filmet, amit tableten a szereplők nézőpontjából vett kameranézetekben is lehetett követni.
![Dan Simmons](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072864_465bccd7a2b618892971229b6da31a67_wm.jpg)
Az autóiparból a Honda egyik fejlesztési vezetője, Szatomura Maszasi tartott előadást, nagyjából arról, hogyan lehet kevesebb baleset azáltal, hogy az autók egymással vagy akár a gyalogosokkal kommunikálnak. Már javában folynak több kontinensen kísérletek autópályákhoz épített spéci mobilrendszerekkel, és persze spéci appokkal – például egy olyannal, ami figyelmezteti az útra lelépett, mobiljukba temetkezett figyelmetlen gyalogosokat, ha közelít egy kocsi. A cég 2018-ra szeretné 2500 alá vinni Japánban a halálos balesetek számát (a 128 millió lakosú országhoz képest most sem sok, 4600 – Magyarországon amúgy 600 körüli ez a szám, ami arányosítva sokkal rosszabb), 2020-ra pedig felére csökkenteni a dugók számát.
Adat, adat, még több adat
- A digitális adat mennyisége a világon 2005-höz képest 2020-ra a 300-szorosára nő majd.
- Dél-Koreában a digitális adatforgalom 2009 eleje óta máris 350-szeresére nőtt, és még tovább nő.
- Japánban a felhőalapú szolgáltatások piaca a becslések szerint 2016-ra megnyolcszorozódik majd 2010-hez képest.
- Az okostelefonok száma Japánban 2011 és 2018 között várhatóan megtízszereződik.
- Állítólag a világ szenzorainak negyedét Japánban használják.
- Az amerikaiak 60-80 százaléka második képernyőt is néz tévézés közben, 46 százalékuk okostelefonon.
- A játékipar globális forgalma idén a becslések szerint 77,4 milliárd dollár lesz, ebből 13,7 milliárdot az MMO-k hoznak össze.
A szórakoztatóipar sem maradhatott ki, Jacob Navok, az egyik legnagyobb japán videojáték-stúdió, a Square Enix üzletfejlesztési igazgatója is kapott húsz percet. Leginkább a konzol nélküli videojátékokról beszélt: erről szó van már egy ideje, a Sony meg is vette az egyik ilyen szolgáltatót, a Gaikait. Az elv szerint a videojáték képét nem egy otthoni konzol számolja ki és állítja elő, hanem egy központi szerverpark, az egyszeri júzer csak kap egy videofolyamot, amit a tévé streamel. Navok szerint ez a következő években nagyot fog robbanni, mert a játékosok máris a hálózatra kapcsolt társadalom élpolgárainak tekinthetők, elég megnézni, mennyien játszanak folyamatos netkapcsolatot igénylő, sokszereplős online játékokkal, MMO-kkal.
![TERA Twilight valley-noscale](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50729/5072918_7f43b05edd219a70e08b07eda63ada2e_wm.jpg)
Szép képet, de azonnal
A Gaikait kipróbáltam már tavaly a CES-en, és mivel a rendszer kimenete egy tömörített videó, érezhetően rondább volt, mintha konzolról játszottam volna. Ráadásul valahogy a Gaikai lassan is követte a mozdulataimat. Ez a két probléma nemcsak a játékipar sajátja, gyakorlatilag a hálózatok előtt álló két legnagyobb gond a videók minősége, illetve a rendszerek túl hosszú reakcióideje – a BBC-s Simmons is említi ezeket. Vagyis a felhasználói igényeket kiszolgálva az iparágak feladják a leckét a hálózatoknak, közel lehet az idő, amikor majd 4K-t akarnak mobilneten streamelni. Ezzel kanyarodunk vissza az Ericssonhoz és Ulf Ewaldssonhoz, akivel rövid interjút is tudtam készíteni.
Ewaldsson szerint a cég követni tudja majd a hálózattal szembeni igényeket, most is másfél évente duplázzák a kapacitást. Nagyobb gondnak érzi, hogy még mindig nincs mindenhol lefedettség, a következő években nyilván az LTE-t kell kihúzni, ahova csak lehet. Részben ez is javít majd a reakcióidőn (aki használt LTE-t, biztos érezte a különbséget közte és a 3G között), de szoftveres megoldásokkal is optimalizálnak, ezen kívül az új okosság hetnet, azaz a heterogén hálózat.
![ulff ericcson](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/507/5072/50728/5072868_d08d37953ebeb2c71d16cd3dd87a37f5_wm.jpg)
Ez gyakorlatilag mobilnettel kombinált wifi, az épületekre szerelt nagy antennákat kisebb beltéri egységek egészítik ki. Az egyik ilyen egységet épp pár hete mutatta be a cég Radio Dot System néven, Ewaldson a kezembe is nyomott egyet. Apró, kerek dobozka, de sokat jelenthet például egy irodai környezetben, ahol megelőzheti az adatforgalmi szűkületeket. Amikor mindenünk mobilneten szalad át, a személyes adatok védelme is megkerülhetetlen kérdés; a főmérnök szerint ezt nem lehet kizárólag a cégekről elvárni, csak a politikusokkal együtt tudják majd megoldani, és persze rengeteg pénzbe kerül majd.
Végül Ewaldsson fátyolos szemmel nosztalgiázott kicsit azon, milyen volt, amikor a kilencvenes évek elején fiatal mérnökként segített kiépíteni a magyar GSM-hálózatot. „Amikor még Trabant-korom borította az Andrássyt, a szakemberek közül sem sokan gondolták, hogy a mobiltelefon több lesz úri passziónál” – mondta. „Most meg olyan, mintha egy sci-fiben élnénk.”
Adatok, amik kimaradtak a cikkből
- A Docomo részesedése 44,2 százalék a japán mobilpiacon.
- A PayPass fizetés is robban Japánban, a MasterCard 410 ezer terminált telepít a következő 3 évben.
- A mobil és a tabletes játékok együtt 16 milliárdos (több mint 20 százalékos) szeletet hasítanak a játékipar tortájából.
- A fény sebessége 299 792 458 méter per másodperc.
- A Seychelle-szigetek lakossága 90 ezer fő.
- A Föld és a Hold átlagos távolsága 384 402 kilométer.
- A Vasember 3 már több mint 1,2 milliárd dolláros bevételt termelt, ami hatszorosa a film előállítási költségének.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)