Az embert is túlélheti egy új adathordozó
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Holland tudósok megterveztek és meg is építettek egy adathordozót, ami több millió évig megőrzi a rábízott adatokat, ilyen sokáig lehet az emberiség sem húzza. Évszázadokon át a legkülönbözőbb formákban rögzítettük adatainkat a barlangrajzoktól a kőbe vésésen át a nyomtatott és elektronikus médiumokig. Igazán hosszú távon vizsgálva azonban nem volt olyan megoldásunk, ami nagyon sokáig megőrizte volna az adatokat.
A digitális megoldások évtizedekig működnek, az archiválópapír nagyjából 500 évig bírja, a márványlapba vésett szöveg pedig egyszerűen erodálódik – írja Jeroen de Vries, a University of Twente nanotechnológusa.
„Ha bármit szeretnénk megőrizni az emberi fajból, ami túléli az emberi fajt magát, olyan adattárolási megoldásra lesz szükségünk, ami legalább millió, milliárd évig bírja” – áll az arXiv.org-ra felötlött tanulmányban.
Ehhez a kutatók a kémiailag semleges szilícium-nitridhez fordultak, ebből az anyagból készítenek például motorrészeket, szigetelőként alkalmazzák az integrált áramköröknél. A lemezbe volfrámot raktak, kemény, sűrű fémet, amelyet az izzókban is használnak. A kutatók a volfrámból készített QR-kóddal (kétdimenziós vonalkód) tárolták el az adatot, ezt pedig lefedték egy vékony szilícium-nitrid réteggel.
Mivel nem tudunk millió éveket várni, hogy tényleg kiderüljön, működik-e a megoldás, a kutatók az idő múlását a korong melegítésével szimulálták. A szimuláció helyességének alapja az úgynevezett Arrhenius-egyenlet, amely a hőmérséklet és a kémiai reakciók közötti összefüggést írja le.
Az egyenlettel a kutatók kiszámolták, hogy egy óráig 188 Celsius-fokon tartani az adathordozót olyan, mintha egymillió évig 27 Celsius-fokon lenne. Kiderült, hogy ennél jóval többet bírnak, a lemezek 440 Celsius-fokon is 2 óráig megőrizték az adatokat.
Ezen a hőfokon már nem lehetett szabad szemmel látni a QR-kódot, viszont mikroszkóp alatt még mindig ott volt. Végső megoldás még mindig nincs, meg kell oldani, hogy más behatások, például sav, szél és homok se rongálhassa az adathordozót.