Kína nagyon elhúzott Amerika előtt a szuperszámítógép-versenyben

Hétfőn jelent meg a világ szuperszámítógépeinek sebességét rangsoroló TOP500 lista legújabb kiadása, amelyen megőrizte egy éve szerzett első helyét a kínaiak Tianhe-2 nevű rendszere.

A TOP500 lista 1993 óta évente kétszer jelenik meg, a mostani a 43. kiadása. Célja, hogy nyomon kövesse a nagy teljesítményű számítástechnika gyorsan változó trendjeit. A rangsorolás alapja a HPL benchmark nevű teljesítményteszt.

A gépek sebességét flopsban mérik, amely a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (floating point operations per second) száma. Az első helyezett a tavaly júniusi mérés óta a kínai Kantonban található Nemzeti Szuperszámítógép Központ rendszere, a Tianhe-2, 33,86 petaflops sebességgel, amely meglehetősen nagy előny korábbi éllovas, most csak második helyezett amerikai Titan 17,59 petaflopsához képest. (A peta előtag a tera ezerszerese, 10¹⁵.)

A Titant nem sokkal lemaradva követi a szintén amerikai Sequoia 17,17 petaflopsszal. A Tianhe-2 processzora 16 000 csomópontos, mindegyiken két Ivy Bridge Xeon és három Xeon Phi csippel, vagyis összesen 3 120 000 maggal rendelkezik, a memóriája pedig 1 375 tebibájt (1 tebibájt nagyjából 1,1 terabájttal egyenlő). Mindezt egy 1 300 fős tudós- és mérnökcsapat rakta össze, és 2,4 milliárd jüanba (körülbelül 88 milliárd forintba) került. Ugyanakkor az energiaigénye is jóval magasabb: a teszten 17,8 megawattot fogyasztott, míg a Titan megállt 8,21 megawattnál.

A listát még mindig az Egyesült Államok dominálja, bár ez a trend csökkenőben van: a tavaly novemberi 500-as listán még 265 amerikai rendszer szerepelt, ebből mostanra 233-an maradtak.

Eközben Kína újabb 13 szupergéppel került fel a listára, így már összesen 76-tal képviselteti magát. Japán és az Egyesült Királyság 30-30, Franciaország 27, Németország pedig 23 gépet tudhat a TOP500-ban. Az első 10-ben 6 amerikai, és 1-1 kínai, japán, svájci és német rendszer található.

A teljes mezőny teljesítménye növekvő tendenciát mutat. A novemberi listán szereplő gépek akkori összteljesítménye 250 petaflops volt, ez mostanra 274-re nőtt. Az 500 rendszerből 62 használ segédproceszort vagy valamilyen más gyorsító technológiát. Az összes rendszer 36%-a HP, 35%-a IBM, a harmadik helyezett pedig a Titant is összerakó Cray 10%-kal. A gépek teljesítményét tekintve ugyanakkor az IBM vezet 32%-kal.