Így működnek a lájkgyárak

A Facebook mára az online reklámköltések jelentős részét elviszi, rengeteg cég hirdet náluk. Mindegy, hogy terméktesztről, szolgáltatásról, eseményről van szó, sokan írnak a Facebookra, ha bármit bejelentenének.

Ehhez speciális, cégeknek szánt oldalakat lehet létrehozni, amiket a látogatók lájkolhatnak: ezután pedig már megkapják az oda kirakott tartalmakat, ha erősen szűrve is – sokaknak ismerős lehet a folyamat. Az oldal lájkolóinak száma ezért fontos mérőszáma lett a népszerűségnek. A közösségi oldalon ma már célozottan is lehet hirdetni az oldalakat, lehetséges például ország, érdeklődési kör, nem és életkor szerint választani. 

Van azonban másik út is a céges oldalak népszerűsítésre: az elmúlt pár évben titkos iparág épült ki: lájkokat adnak el mindenkinek, akik fizetnek ezért. Pontos működésükről viszont egyelőre keveset tudunk, bár az Index már tavaly nyáron megírta, mit és hogyan kapunk a pénzünkért. 

Most tudományos tanulmány is készült a témáról: Emiliano De Cristofaro, és kollégái a University College Londonról közelebbről is megvizsgálták a lájkfarmokat. Nagyjából azért ugyanarra jutottak, mint mi.

A kísérlethez elkészítettek 13 Facebook-oldalt a „virtuális elektromosságról”, mindenféle valódi tartalom nélkül. Minden oldal leírásába beleírták, hogy „ez nem egy valódi oldal, kérjük ne lájkolják”. Ezután facebookos reklámokat használtak ahhoz, forgalmat generáljanak az oldalakra. Amerikai, francia, indiai és egyiptomi felhasználókat céloztak, a pénzkeret hat dollár volt egy napra, 90 dollár 15 napra.

Ugyanekkor lájkfarmokat használtak a rendes reklámokkal nem segített nyolc maradék oldalon. A következő szolgáltatásoknak fizettek:

• BoostLikes.com;
• SocialFormula.com;
• AuthenticLikes.com;
• MammothSocials.com.

Ezeken az oldalakon 70-190 dollár körül alakult 1000 lájk ára 15 nap alatt.

A csapat minden oldalon mérte az aktivitást az elkövetkező 22 napban, a Facebook saját statisztikáival és saját információgyűjtéssel: vizsgálták a lájkolókat és azok ismerőseit is.

Megdöbbentő eredmények

A valódi hirdetéseken alapuló facebookos kampányok így alakultak: a kifejezetten USA-ban futtatott reklámok 32 lájkolót hoztak, nőt és férfit egyenlő arányban, legtöbbjük tényleg amerikai is volt.

Az indiai és egyiptomi kampányok több mint 500 lájkot hoztak egyenként, tényleg ezekből az országokból. A Franciaországban futtatott kampány 44 lájkot hozott, tényleg onnan.

De Cristofaro elemezte a lájkolókat is: átlagosan több mint 300 ismerősük volt, ami megfelel a globális átlagnak. Viszont nagyjából 600-1000 oldalt lájkoltak, míg egy átlagos felhasználó negyven körül tetszikeli az oldalakat.

A farmról még durvább arcok jönnek 

A legnagyobb különbség az volt, hogy a rendes hirdetésekből szerzett lájkok lassan növekedtek, a farmokról származók pár lépésben, de akkor nagyot ugrottak. Az első négy órában jött rengeteg, aztán a második nap után már egyetlen egy sem jött.

A kutatók szerint ez az automata robotok eredménye, akik kamuadatlapokat üzemeltetnek. Az viszont érthetetlen, a Facebook miért nem tudja megállítani ezt a fajta aktivitást. A lájkolók szintén különböztek: a legtöbben 1200-1800 oldalt lájkoltak. 

A tanulmány legérdekesebb eredménye nem is ez, hanem, hogy a Facebooktól, a hirdetésekből származó lájkoknak sincs nagyon köze az átlagos júzerekhez. Legálisan, de valójában mégsem azokat érjük el vele, akiket érdemes lenne.