Így került egy kupac szar a Gmailbe

Már szavak sem kellenek a beszélgetéshez, mert a csevegőprogramokban lévő matricákkal, szmájlikkal és emojikkal tökéletesen ki tudjuk fejezni a gondolatainkat. Hogyan alakult ki ez a készlet? Ennek járt utána Lauren Schwartzberg, a Fast Company nevű üzleti portál újságírója, aki egy csodálatos tényfeltáró cikkben mutatja be nekünk az egyik legfontosabb emoji, a kakakupac történetét.

Amikor a csevegés szövegébe beillesztünk egy emojit, akkor a hálózat nem fotót továbbít, hanem csak egy univerzális kódot, amit mindegyik kliens ugyanúgy értelmez. A kódokat a betűkészletekért is felelős Unicode Consortium nevű nemzetközi szervezet kezeli, a kis színes képeket pedig a csevegőprogramok dizájnerei rajzolják meg.

Az emojik Japánból származnak. A három nagy mobilszolgáltató, a KDDI, a Softbank és a DoCoMo 1999-ben találta ki, hogy kis grafikákkal kéne látványosabbá tenni a szöveges kommunikációt. A 2000-es évek elejére Ázsiában a kommunikáció szerves része lett az emoji. Amikor a Google 2007-ben növelni akarta a jelenlétét a régióban, a Gmailbe muszáj volt beépíteni a színes grafikákat.

Hamarosan az is kiderült, hogy semmiképpen nem hagyhatják ki a készletből a kakakupacot. A Google vezetői azt hitték, hogy ez az egész csak egy vicc, de a cég akkori termékmenedzsere, Takeshi Kishimoto felvilágosította őket, hogy ez konkrétan az egyik legfontosabb emoji. A népszerűségét egy japán rajzfilmre, a 80-as években leadott Dr. Slumpra lehet visszavezetni, amiben különböző színű kakakupacok elevenedtek meg.

A kakahalom nemcsak hogy népszerű Japánban, de a nélkülözése olyan lenne, mintha kihagynának egy betűt az ábécéből.  Végül a Google belevágott a projektbe, és Ryan Germick volt az a szerencsés dizájner, akit a világ egyik vezető technológiai cége azzal bízott meg, hogy rajzoljon 15×15 pixeles szarkupacokat.

A Google 2008 októberében vezette be az emojikészletét, az Apple egy hónappal később követte. A Unicode Consortium 2010-ben nyilvánította hivatalos nyelvi készletnek az emojit.

Most, 2014-ban nincs olyan mobil vagy asztali operációs rendszer, amelyben ne egy kupac szar.