Vannak, akik tudnak hülyeségeket kérdezni

Célegyenesben van a netkonzultációs projekt, összeállt az a húsz kérdés, amit Deutsch Tamás feltenne a teljes lakosságnak. Nagyszerű témákat gyűjtöttek össze, a felkínált válaszokkal ügyesen manipulálják a közvéleményt, és Deutsch akkora troll, hogy már a kérdésekkel lekever néhány verbális pofont az érintett szakértőknek.

Még mindig a rezsicsökkentés

Egyszerű, húsba vágó kérdéssel indít a netkonzultációs csapat, hiszen ki ne szeretne olcsóbb internetet? Vagy olcsóbb kolbászt, pálinkát, tök mindegy, ezt a kérdést fölösleges feltenni. Már itt megpróbálnak manipulálni: az áfacsökkentésnél elfelejtik megemlíteni, hogy az alacsonyabb fogyasztói árak miatt vonzóbbak lesznek az előfizetések, nőhet az ügyfelek száma, és az extra bevételből a távközlési cégek több pénzt tudnak fejlesztésekre fordítani. 

Persze Deutsch is tudja, hogy ami ingyenes, az népszerű, úgyhogy ezt a kártyát még egyszer kijátssza:

Vannak, akik szerint helyes volna, ha minden településen elérhető lenne ingyenes wifi

Nem tudni, hogy pontosan mire gondoltak. Ha egy húszezer fős kisváros főterén van egyetlen hotspot, amivel legfeljebb néhány felhasználó kap emailezésre elegendő sávszélességet, akkor az nem nagy előrelépés. Ha viszont egész kerületeket akarnak lefedni wifivel, azt az önkormányzatok nem akarják majd kifizetni. Nyugodjon meg: mindegy, hogy mit válaszol, annak úgysem lesz számon kérhető következménye.

Kapunk még egy kis kormánypropagandát a szélessávú fejlesztési célokról is, amit már ezerszer megírt mindenki (30 megabitet minden háztartásba 2018-ra!). A kormány ma még azt sem tudja, mennyi háztartásban nem érhető el a gyors net, a megkérdezettek pedig a fejlesztési költségekkel, a távközlési cégek terveivel, a szolgáltatókat érintő adók mértékével nincsenek tisztában. De még az is lehet, hogy a kérdőívhez mellékelnek egy kisokost, amiben benne lesz, hogy egy megabitnyi mobilnet mennyi áfát, közműadót, frekvenciadíjat és egyéb állami terhet tartalmaz.

Mi más követhetné a rezsicsökkentést, mint egy kis szociális érzékenység felvillantása? Kapjanak a rászorultak és a pedagógusok olcsóbb internetet? Alapvetően jó az ötlet, és meg merem kockáztatni, hogy az olcsóbb internet még az ingyenes Microsoft Office licencnél is fontosabb, mert az irodai szoftvernek van alternatívája, az internetnek nincs.

Ezek a mai fiatalok!

A legnagyobb trollkodást az oktatás témájában követi el Deutsch, olyan válaszokat is felajánlva, amiket ma már csak a dédnagymamák gondolhatnak komolyan. Hogy túl sokat lóg a gyerek az interneten, és jaj, mi lesz vele. Persze a dédi is csak azért nem lógott éjjel-nappal a telefonon anno, mert sorba kellett állni, hogy bekössék a vonalat.

A diákokat inkább meg kell védeni az internettől, nem pedig még az iskolában is erre tanítani őket. 

Meg sem említik, hogy a mai diákok közel 100 százaléka valamilyen informatikai rendszerrel is dolgozni fog, tehát nem kérdés, hogy a digitális világot ismerni kell-e. Nem Facebook–Tumblr-mélységben, mert az nagyjából akkora tudást igényel, mint bekapcsolni a tévén a Való világot. Ettől még senki sem fogja jól használni a munka hatékonyságát növelő eszközöket.

A kérdések azt sugallják, mintha nem lennének jól bejáratott oktatási programok, és olyan Európa-szerte elfogadott informatikai vizsgák, mint például az ECDL, mintha az érintett hatóságok és a szakmai civil szervezetek nem foglalkoznának évek óta a gyermekek védelmével, vagy éppen az online zaklatással.

Legyen szigorúbb az a hogyishíjják! 

Azzal kellene kezdeni az online kérdőívet, hogy az elején kitöltetnek velünk egy kvízt az érintett témákkal kapcsolatban, és aki rossz válaszokat ad, azt visszaküldik tanulni. Mégis, mi alapján nyilatkozik bárki a kártérítések összegének növeléséről vagy az e-kereskedelmi tanúsítványokról, ha nem is ismeri a mai helyzetet? 

A startupok témájánál már mi is zavarba jöttünk. Mi a különbség a nagy nemzetközi versenyképesség és a növekedési potenciál között? Nagyjából semmi, mert aki nem tud nemzetközi szinten helytállni, abban csak annyi növekedési potenciál van, mint a narancsültetvényben a Tanú című filmből. A végeredmény kicsit savanyú lesz, kicsit sárga, de a miénk.

Vannak, akik szerint az államnak elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai informatikai startup cégeket kellene támogatnia. Mások úgy gondolják, hogy a nemzetközileg is versenyképes cégek exportképességét kellene erősíteni.

Az adókedvezmények és a  gazdaságfejlesztési programok minden startupnak jól jönnek, az informatikainak éppúgy, mint mondjuk a biotechnológiainak. Egyre jobban elmosódnak a határok, a hagyományos iparágakban is sok cég azért sikeresebb a többinél, mert informatikai megoldásokkal teszi hatékonyabbá a működését.

A kérdőív végére még bedobáltak néhány populáris témát, hogy támogassuk-e a szabad szoftvereket, legális legyen-e a torrentezés, és javuljon-e az e-közigazgatás színvonala. Mihez kezdjünk azzal a helyzettel, hogy a Facebook meg a Google itt csak begyűjti a pénzt, de a külföldi központjuk miatt nem itt adóznak utána? Bízzunk benne, hogy a lakosság túlnyomó többsége jól ért a nemzetközi adózási ügyekhez. Vajon arra is kapunk a választ, hogy a Google meg a Facebook miért nem Magyarországon épített fejlesztőközpontot, ahol elkölthetné a pénzüket? 

Szuper témák, tényleg, mindegyikhez tudnánk csatolni többoldalnyi szakkommentárt, de akkor a kérdőívet több száz oldalas pdf-ben kellene kiadni. Most jut eszembe: már készült egy ilyen terjedelmes kiadvány 2010-ben, Digitális Megújulás cselekvési terv néven, melyben a frissiben megválasztott kormány több mint kétszáz oldalon taglalta, hogy milyen informatikai fejlesztéseknek kell – pontosabban: kellett volna – megtörténniük. Ha csak az abban foglaltakat megvalósítanák végre, máris sokkal kevesebb megoldatlan kérdés heverne előttünk.