Márk
13 °C
28 °C

Akar havi ötmilliót keresni?

2015.05.15. 11:17
Előfordult már önnel, hogy a számítógépe minden különösebb ok nélkül a használhatatlanságig lassult, a böngészője meg hirtelen elkezdett úgy kinézni, mint egy karácsonyfa, folyton felugráló színes ablakokkal, a kezelőfelületbe rejtélyes módon beépült plusz menüpontokkal, gombokkal és keresőmezőkkel? Nem? Akkor ön abba a csoportba tartozik, akit az ismerősei meg szoktak kérni, hogy csináljon valamit a használhatatlanságig lassult számítógépükkel és a karácsonyfává változott böngészővel. Az általános tanács ennek a helyzetnek az elkerülésére az, hogy az ember ne kattintson rá a neten minden szirszarra, és ne telepítsen fel minden szemetet. Na persze könnyű azt mondani.

A lelassuló gépet nagyrészt a karácsonyfává váló böngésző okozza, azt meg a különféle adware-ek (kéretlen reklámokat feldobáló programok) és egyéb rosszindulatú programok, amiket az ember a neten szed össze, miközben naivan böngészget, meg feltelepít ezt-azt. De pontosan hogyan is zajlik ez a folyamat, mi az, amire nem szabad kattintani? Hogy ennek utánajárjunk, egy napig a világ leghülyébb internetezőjét szimuláltuk, aki

válogatás és gondolkodás nélkül mindenre rákattint, ami elé kerül, mindent elhisz, minden ajánlatot elfogad, minden okégombot megnyom.

A net nagyon sötét bugyraiba nem merészkedtünk, maradtunk a legális, megbízható – vagy legalábbis annak tartott –, népszerű oldalak egy-két kattintásnyi közelségében. A kísérlethez egy friss Windows XP-vel és Firefoxszal felszerelt notebookot használtunk, vírusirtó nélkül.

Első menet: higgy el mindent a reklámoknak!

  • Gazdagodj meg ezzel a titkos módszerrel, amit csak kevesen ismernek!
  • Az orvosok megdöbbentek: 13 kiló fogyás 2 hét alatt!
  • Akarsz napi 500 eurót keresni otthoni munkával?
  • A plasztikai műtétek kora lejárt, a legújabb ránctalanító kúrától megfiatalodik a bőr DNS-e!

Naponta tucatszor látjuk ezeket a reklámokat, amik jellemzően a Google automata hirdetéskiszolgáló rendszeréből ugranak elénk. Aki egy kicsit is jártas a neten, ilyesmire sosem kattint – pedig amit ezek mögött találunk, az a net legszórakoztatóbb és legszomorúbb tartalma is egyben.

reklam 2

A mesés gazdagodást ígérő reklámokkal kezdtünk, ezek napi 500-800 eurót vagy akár havi ötmillió forintot is ígérnek. Kattintás után kiderül, hogy egy apró befektetést azért be kell dobni az elején, hogy özönleni kezdjenek a milliók, és általában homályos hátterű brókercégek állnak az ajánlat mögött. Az persze valahol egészen észbontó, hogy egy Buda-Cash- és egy Quaestor-botrány után szemrebbenés nélkül hirdethet valaki a neten olyat, hogy 75 ezer forint befizetésére havi 3 milliós nyereséget ígér.

Különösen tréfás, hogy a módszer tutiságát bizonyító fotók (a módszer kitalálója különféle egzotikus nyaralásokon készült képekkel mutatja, hogy mennyi pénzt keresett) a Google képkeresője szerint többtucatnyi hasonló oldalon bukkannak fel, csak aki a magyar verzióban Tóth Zoltán Debrecenből, az a briteknél Edgar Morgan lesz Southamptonból, a cseheknél Tomás Stoloda Brnóból, a portugáloknál Miguel Basto Lisszabonból, és így tovább.

fromaroundtheweb

A reklámok másik nagy csoportja a különféle kozmetikai és fogyókúrás csodaszereké (a sláger mostanában az aranyér kikezelése és a horkolás megszüntetése). Az ilyen reklámokra kattintva rendszerint az adott szer csodás hatásait ecsetelő, irtózatosan hosszú, tudományosan hangzó halandzsával (a bőr megfiatalodó DNS-e?!), és elégedett felhasználói visszajelzésekkel felturbózott cikkeket kapunk.

Persze ezekhez a sztorikhoz is van pár érdekes hozzáfűznivalója barátunknak, a Google-nek. Vegyük például Romain Lefery professzor Nobel-díjas áttörését a bőrfiatalításban: ezzel csak az a gond, hogy Lefery prof nem létezik, a United States Dermal Institute, ahol dolgozik, szintén nem létezik, az arcképe pedig egy stockfotó-ügynökségtől származó kép. A csodaszer mindenesetre 35 ezer helyett CSAK MA 19 ezer forint, utánvéttel rendelhető.

Tipikus módszer még, hogy kattintás után egy átugorhatatlan YouTube-videót kell végignéznünk, mielőtt rendelhetnénk a csodaszerből. Hogy ennek mi az értelme, az rejtély, talán azoknak a kiszűrése, akik a videó felénél megunják az egészet, mert ők valószínűleg amúgy sem vásárolnának. 5-6 ilyen reklámra kattintás után feltűnnek a klónozott weboldalak, a rendelések túloldalán álló, szintén klónozott cégekkel, akik láthatóan zavartalanul űzik a bizniszt, és juttatják el a hirdetéseiket a Google-ön keresztül rengeteg emberhez.

Oké, fogtunk pár pitiáner csalót, akik hiszékeny emberek átverésére építenek online üzletet, de ők a pénztárcánkra utaznak, nem arra, hogy szétbarmolják a számítógépünket. Akkor menjünk mélyebbre, ahogy Leonardo DiCaprio mondta az Eredetben.

Második menet: a spam mappa titkai

Spamre nem kattintunk, mert az a melegágya mindenféle rút átveréseknek és vírusoknak, szól az ősrégi intelem, ezért a hülyenetező-teszt második fázisaként adta magát, hogy márpedig dehogynem. A nagy emailszolgáltatók spamszűrői annyit okosodtak mostanában, hogy arra döbbentem rá a Gmail levélszemét-mappájának kinyitásakor, hogy valójában évek óta nem is láttam igazi, klasszikus spamet. Emlékeimben a spamlista úgy élt, mint egy amerikai turistákra specializált piac a határ mexikói oldalán: tört angolság, félig és egészen illegális gyógyszerek, kamu Rolex, tuti befektetési tippek, esetleg pár nigériai csalás.

spam

Ehhez képest a mai spampiac már teljesen szinkronizált, és egészen vicces dolgokat próbálnak meg eladni nekünk: dekorációs LED-szalag, törhetetlen locsolócső, autós fedélzeti kamera, és nem viccelek: vákuumfólia-rendelő mobilos app. Ezeken kívül volt még pár orosz női néven írt ismerkedős levél, akik csak azt szerették volna, ha visszaírok nekik (valószínűleg élő címekre vadásznak email-adatbázis építéséhez), és még a Google Translate számára is teljesen érthetetlen kínai levelek. Viszont ahol link volt, az a reklámokhoz hasonló, copy/paste módszerrel szaporított megrendelőoldalakra vitt – se vírus, se adware, se lassuló böngésző.

Tettünk hát még egy próbát a spam mappánál is sötétebb helyen: a YouTube-kommentek világában. Ha az ember beírja a YouTube keresőjébe egy premierfilm (sőt, ha csak egy hét múlva mutatják be, annál jobb) címét, és frissesség szerint rendezi a videókat, garantáltan kap a lista elején vagy száz olyan videót, ami az adott film teljes verzióját ígéri. Aztán persze kiderül, hogy ahhoz még egyet klikkelni kell, egy URL-rövidítővel álcázott címre.

Hát ilyesmire tényleg csak a legesleghiszékenyebbek kattintanak. Naná, hogy mi kattintottunk.

Háromból háromszor különféle Netflix-klónnak tűnő online videotékákba jutottunk, ahol megesküdtek, hogy mi most tényleg megnézhetjük az Avengers 2-t, csak előtte regisztráljunk. És adjuk meg a bankkártyánk számát is, de isten bizony nem fognak levenni róla pénzt. A tesztnek ezt a fejezetét ezen a ponton berekesztettük.

Harmadik menet: ha ingyen van, fogadd el!

Még mindig nem sikerült használhatatlanná tenni a notebookot, hát bevetettük a taktikai atombombát: a rendszerünk felgyorsítását, védelmét, adminisztrációját, akármijét ígérő szoftverek letöltését. Az általában véve megbízhatónak tartott (persze nem biztos, hogy jogosan) downloads.com-on kezdtük, ahol a népszerűségi lista élmezőnyéből töltöttünk le véletlenszerűen 5-6 ingyenes szoftvert, és útközben mindegyik letöltési oldalán a hasonló programokat ajánló reklámok közül még amennyit csak értünk. Telepítés közben minden plusz, extra ajánlatra igent mondtunk.

download

És azzal elszabadult a pokol

Percek alatt elburjánzottak a böngészőbe belenőtt toolbarok, különféle ablakok nyíltak a háttérben, az alapértelmezett kereső és a nyitóoldal posztját pedig úgy passzolgatták egymás között különféle Google-babérokra törő obskúrus szolgáltatások, mint a Barcelona középpályássora a labdát még a Guardiola-féle aranykorban. A háttérben futó programok szaporodtak és sokasodtak, a memória fogyott, a gép reménytelenül lassult.

Hamarosan sikerült elérni, hogy magához a böngésző indulásához is bő fél perc kellett, mire minden rajta élősködő szutykot elindított.

Pontosan sikerült előállítani azt az adware-ekben fuldokló, alig-alig használható gépet, amit az internet csodáira éppen rácsodálkozó, kezdő felhasználók faragnak a sajátjukból rendszeresen. Pedig a facebookos vírusok és a kalózszoftverekhez tartozó crackek, szériaszám-generátorok bugyraiba le sem merészkedtünk.

Negyedik menet: izzad a vírusirtó

A vírusirtó, és az utána küldött adware-pucoló 16 rosszindulatú programot távolított el a gépről, és 674 (!) fájlt, registry-bejegyzést és hasonlót tisztított meg. És a letöltött-feltelepített, általában tök felesleges szoftverek leszedése csak ezután jött.

virusirto1

Mindezt alig egyórányi – igaz, elég intenzív -–ész nélkül netezős-letöltős-telepítős ámokfutás során sikerült összehozni. Utána rendet tenni a gépen ennek a többszöröse volt.

A tanulságok számosak:

  • Amíg az ember csak netezget és olvasgat, aránylag biztonságosan rákattinthat a legnagyobb marhaságokra is, nemigen fogja megfertőzni magát. Ebben a bizniszben már közvetlenül a pénztárca a célpont, nem a gépünk megfertőzése. (Azért, ha jót akar magának, ezzel együtt sem kattint spamekre és gyanús linkekre.)
  • A Google automata hirdetéskiszolgáló rendszerével a szélhámosok ijesztően közel tudják vinni az emberhez a hirdetéseiket, akkor is, ha szigorúan csak megbízható oldalakat olvasunk.
  • Ugyanez vonatkozik az álhír-, lájkszivattyú- és egyéb kamuoldalakra, amelyek a valódi portálok valódi cikkeihez nálunk még csak a Facebook „hasonló cikkek” szolgáltatásán át dörgölőznek hozzá, tőlünk nyugatabbra inkább a méltán közgyűlöletnek örvendő „From around the web”-reklámblokkokon keresztül.
  • Ha valamit ingyen tölthetünk le, mindig tartsuk észben, hogy ha a neten valami ingyen van, ott valójában mi, a felhasználó vagyunk a termék. A Facebook (vagy akár az Index) azért van ingyen, mert a felhasználóit – vagyis a látogatottságot – adja el a hirdetőknek. Ha egy letölthető szoftver van ingyen, az simán lehet hogy valami hasonló csinál, csak éppen nem szól róla.
  • Az emberi hülyeség tényleg határtalan, és megdöbbentő, hogy a vámszedői, a csodafogyókúrákat és a havi ötmilliós profitokat kínálgató szélhámosok mennyire szabadon és senkitől nem zavartatva dolgozhatnak a net szürkezónájában.