![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A csetelős appok felfalnák az egész internetet
További Tech cikkek
Lassan az internet minden sarkában üzenetküldő appokba botlani, vagy olyanokba, amelyekkel valami más mellett azért persze csevegni is lehet. A csetelős appok piaca nagyon sűrű, ezért sokan próbálnak valamilyen egyedi funkcióval kitűnni. A Snapchatből elpárolognak az üzenetek; a Whisperben anonim módon lehet csevegni; a Firechat hálózat nélkül, közvetlenül a telefonok között is működik; a Telegram különösen figyel a titkosításra, és így tovább.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/976/9768/97683/9768387_76dd1a462b95c4951a491089c1a0f902_wm.jpg)
Az utóbbi időben azonban egyre határozottabban rajzolódik ki az a tendencia, amely épp a másik irányba hat. A legnépszerűbb csetalkalmazások már nem a saját terepükön birkóznak, hanem platformmá szélesedve törnek uralomra – ezzel viszont már nemcsak egymás ellen küzdenek, de a Google keresőjétől az alkalmazásboltokon át egészen a mobiljaink operációs rendszereiig mindent maguk alá gyűrnének.
Van is hova nyújtózkodni, mert a csevegőappok népszerűsége még mindig meredeken növekszik, a tíz legnagyobbat összesen több mint 3 milliárdan használják. Csak az abszolút éllovas Whatsappnak 800 millió felhasználója van, tavaly 7 billió üzenetet küldtek el rajta – de ha sokáig keresnénk, biztos olyan statisztikát is találnánk, ahol csilliók és googolplexek szerepelnek, a lényeg, hogy embertelenül pörög ez a szegmens. Annyira, hogy idén márciusban fordult először elő, hogy a négy legnépszerűbb csevegőapp felhasználószámban utolérte a négy legnagyobb közösségi hálót: A Whatsapp-Messenger-Wechat-Viber csapat ugyanúgy 2,125 milliárd havi felhasználót hozott össze, mint a Facebook-Twitter-Linkedin-Instagram csatársor – úgy, hogy utóbbiaknál a nem-mobilos felhasználókat is beleszámolták. Bőven van tehát mire építeni, és az appok építkeznek is bőszen.
Wechat, youchat, mindenki chat
A cél, hogy a csetfelület legyen a központ, a kiindulópont, amire minden más ráépül, ahonnan bármilyen hasznos vagy haszontalan funkció elérhető az app elhagyása nélkül. Ez elsőre furcsán hangozhat: már hogy lehetne egy üzenetküldésre alkalmas appot bármi másra használni? De ugyanilyen furcsán hangzott pár éve az is, hogy a közösségi oldalakon olvassunk híreket, sőt akár rajtuk keresztül érjük el az internetet, aztán tessék.
A platformosodás úttörője egyértelműen a kínai Wechat, amely 2011-ben egyszerű csetappként indult, de a folyamatos szolgáltatásbővítésekkel mára a 21. század svájci bicskájává vált a kínaiak számára. A csevegés mellett ugyanabban az appban lehet vonat- és repjegyet venni, lottózni, taxit vagy ételt rendelni, szállást foglalni, mozijegyet venni, banki ügyeket intézni, orvosnál időpontot foglalni, és így tovább.
![Japán Wechat felhasználó](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/976/9768/97685/9768595_3cb393c7756558b35ce64db366dac06f_wm.jpg)
Még vízumhosszabbításra vagy rendőrségi bejelentéstételre is alkalmas. Különálló appok teljes sorát váltja ki, a titka pedig annyi, hogy
Meg persze hogy Kínában van, és hogy a Tencent nevű cégóriás áll mögötte. Az anyacég egyrészt okosan költekezik: a fontosabb szolgáltatások integrációját általában megelőzi egy-egy nagyobb befektetés az azt nyújtó cégbe. Másrészt az alkalmazásprogramozási felület (API) kiadásával a külső cégek és fejlesztők számára is megnyílt az út a Wechat irdatlan méretű felhasználói bázisa felé.
Mindez azonban egyelőre csak Kínában működik, bár a Wechat már próbálkozik a globális terjeszkedéssel. Cserébe a külföldi appok meg Kínát hódítják meg nehezen, a kulturális különbségek és politikai akadályok mellett azért is, mert maga a piac is nagyon máshogy működik, például az online fizetés is nehézkesebb. Viszont a Wechat nyomán több másik cég is hasonló stratégiával próbálkozik a maga bejáratott piacain.
A legerősebben, mint általában, most is a Facebook nyomul a maga Messengerével. Mark Zuckerberg vezérigazgató márciusban avatta fel a Messengert mint platformot, amellyel hétmérföldes lépést tettek a Wechat által kitaposott úton. Ők is megnyitották a külső fejlesztők előtt az appot, akik mindenféle beépülő funkcióval turbózhatják fel a csetelést. Emellett minden eszközzel a cégeket csábítják arra, hogy a Messengeren keresztül tartsák a kapcsolatot az ügyfelekkel.
Óriási lépés ebbe az irányba a most megjelent M, a Facebook saját, Messengerbe integrált asszisztense. Az M válasz a nagy riválisok saját digitális asszisztenseire – Sirire, Cortanára és a Google Nowra –, de a Facebook azzal bolondította meg a rendszert, hogy a mesterséges intelligencia munkáját emberek felügyelik, vagyis gép és ember együtt dolgozik, hogy a felhasználó választ kapjon egy kérdésére, közben pedig utóbbiak egyúttal tréningezik is a gépet, hogy tovább okosodjon.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/976/9768/97685/9768599_ff50524988eb305aa160950be24537a3_wm.jpg)
Ezzel a megoldással sokkal többféle dologban és hatékonyabban tudnak segíteni a felhasználóknak, mint amire bármelyik mai MI egymaga képes – ami itt most azért érdekes, mert óriási előnyt jelent a Messengernek az épp kibontakozó platformháborúban.
A Facebook okosan taktikázik, mert mindenkire gondol. Univerzális platformot épít a Messengerből, és közben tartalomfogyasztó felületet magából a Facebookból, de akinek mindez túl sok, annak ott a pár éve felvásárolt Whatsapp, amely egyelőre látványosan kimarad a terjeszkedésből, és csak arra koncentrál, hogy az alapvető csevegőfunkciók minél áramvonalasabban működjenek. Ezzel lett igazán értelme a pár évvel ezelőtti felvásárlásnak, így mindenkinek tud valamit ajánlani a cég.
Botcsinálta kereskedők
Persze messze nem csak a Facebook kapott észbe, több vetélytársa is aktívan tesz azért, hogy 2015 tényleg a csevegőappok éve lehessen a közösségi oldalakkal szemben. Ez elsősorban abból látszik, hogy egyre több cég használja egyre hangsúlyosabban ezeket az alkalmazásokat, hogy az ügyfelekkel közvetlenül kommunikálhasson.
A Wechatbe például külön felületen jelentkezhetnek hivatalos felhasználói fiókért a cégek, hogy aztán a kedves ügyfél egyszerűen rájuk csetelhessen, például hogy lekérdezze a bankjától az egyenlegét. Ugyanez a magja a Messenger megújulásának is. A cél, hogy a kereskedő egy könnyen elérhető, gyors és közvetlen csatornán tudjon nemcsak értékesíteni, de szállítási információt küldeni, visszajelzést begyűjteni vagy panaszokat kezelni, anélkül, hogy az ügyfélnek mindenféle átláthatatlan felületeken kéne bolyongania a különböző funkciók eléréséhez. És ahogy a Facebook új asszisztensénél látható, ebben az esetben szinte mindegy, hogy emberrel vagy csetbottal kommunikálunk, a lényeg, hogy minél kevesebb macerával le lehessen adni egy rendelést vagy választ kapni egy termékkel kapcsolatos kérdésre.
A nagy esélyes Messenger árnyékában komolyan ostromolja a piacot egy kanadai rivális, a Kik is, bár ők kicsit más utat választottak ahhoz, hogy a nyugat Wechatjévé váljanak. Ahelyett, hogy appokat építenének be, cseten belüli böngészővel próbálkoznak, és webes alapon integrálnának minél több szolgáltatást.
![Kik](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/976/9768/97686/9768603_d162be0734510f0e2dbdd7fc0f63db69_wm.png)
A Kik a Facebooknál előbb nyitott a cégek felé, az ő felhasználóik már hozzászoktak ahhoz, hogy márkákat képviselő botokkal csevegjenek. Bár jóval kisebb a felhasználói bázisa, a Kik épp az amerikai tinédzserek körében egyre népszerűbb, márpedig egy új platform bevezetésénél ez a legfontosabb célcsoport. Ráadásul a szerényebb bázis is azt jelenti, hogy nem 600, hanem 200 millió aktív felhasználójuk van, ezzel a számmal pedig azért már lehet mit kezdeni. Arányaiban előrébb is tartanak. Idén júliusban már a felhasználóik közel harmada kommunikált valamilyen márkával cseten keresztül, míg a Messenger esetében ez csak 13 százalékról mondható el. Augusztusban pedig a Wechat tulajdonosa, a Tencent közvetlenül is befektetett a cégbe, ami szintén világosan jelzi az irányt.
A legbátrabban a Telegram indult el a csetbotok irányába a bot API-val, amellyel bárki létrehozhat automatizált felhasználói fiókokat. Ezekkel szinte bármilyen szolgáltatás integrálható az üzenetküldő felületbe, az időjárás lekérésétől az okosotthon irányításáig. A botok ugyanúgy hozzáadhatók a kapcsolatokhoz, mint az ismerőseink. A fejlesztők még a virtuális billentyűzetet is hozzászabhatják a botjaikhoz, hogy a szolgáltatások opciói közül egy-egy tapicskolással lehessen választani, a csetfelület elhagyása nélkül. És innen már csak egy lépés, hogy a különböző appok vagy weboldalak összehasonlítgatása helyett, ha mondjuk taxiznánk, indítsunk egy csoportos csevegést az Uber és a Wundercar botjával, és rögtön rendeljük is meg, amelyik jobbat ajánl.
Itt a röpke alkalom, fizethetsz az appomon
Ez a tendencia hasonló ahhoz, ahogy korábban a böngészők az internetre néző egyszerű ablakokból fokozatosan minden igényt kielégítő, önálló ökoszisztémákká váltak a letölthető kiegészítőkkel. Az volt a desktop-éra platformosodása, és jól jelezte a sikerét, hogy kinőtt belőle egy teljes egészében a Chrome-ra épülő operációs rendszer és az ezzel felszerelt laptop, a Chrome OS-t futtató Chromebook. A mobilos korban ezt a funkciót kezdik el betölteni a csetalkalmazások, és a kör be is zárul azzal, hogy a legsikeresebb csevegőappok sorra kapnak saját webes vagy asztali programot a Wechattől és a Messengertől a Whatsappon át a Viberig.
Azért, mert a cset a leguniverzálisabb felület, ismerős, nincs szükség új rendszer megismerésére. A felület egyszerű, könnyen kezelhető, ha tudsz sms-t írni, tudsz mindent – és még csak fura géphangokkal se kell társalogni. Emellett ezekben az appokban a kommunikáció, a kapcsolatok állnak a középpontban, kötetlenebb, természetesebb formában, mint egy weboldalon vagy akár emailben. Ez teszi lehetővé, hogy az üzenet váljon a médiummá.
Mindez viszont nem valósulhatna meg pénzmozgás nélkül, ezért az egész folyamat közepén a fizetési szolgáltatások állnak, szinte mindegyik platformosodó app már elindította vagy hamarosan elindítja a maga rendszerét. Kínában a WeChat Payment épp az Alibabával birkózik az online vásárlás és az átutalások területén a vezető szerepért. A Facebook Messengerrel is lehet tavasz óta pénzt küldeni, és sokatmondó adalék, hogy a Facebook üzenetküldésért felelős alelnöke, David Marcus 2014-ig a Paypal elnöke volt.
De a többiek se akarnak lemaradni. A Kik rendszere még idén várható, a Snapchatnél már éles a Snapcash, és a japán piacot uraló Line is elindította a Line Pay-t. A Viber még a folyamat elején tart a közösségi játékok beindításával, de meglepő lenne, ha nem lépnének hamarosan ők is tovább.
Márcsak azért is, mert a többiek is hasonlóan kezdték. A Wechat is Hello Kitty-s matricákkal énekelte ki a bankkártyát a felhasználói zsebéből, a Messengert pedig egyelőre a gifek és a matricák uralják. Épp ezért nem lehet flegma legyintéssel elintézni a matricákhoz hasonló komolytalan dolgokat, ugyanis az ilyesmik “kapukiegészítőként” bevezethetik a beépülő modulok letöltésébe a felhasználókat. A lényeg, hogy az infrastruktúra már kiépült, van mire alapozni.
Csetelni csak komolyan, szépen
Azt, hogy milyen általános trendről van szó, legszemléletesebben az mutatja, hogy a gifek és videoüzenetek mellett egyre inkább a munka világába is betörnek a csevegőappok. A szegmens rohamtempóban növekvő ura a Slack, amely számtalan munkahelyen segített emailről csetelésre cserélni az irodai kommunikációt. Hasonlóan az egyszeri felhasználónak szánt appokig, itt is több tucat szolgáltatást be lehet csatornázni, megint csak a csetfelületet avatva mindenféle online tevékenység központjává. Emellett ugyanúgy megjelentek a különféle csetbotok, amelyekkel automatizálni és gyorsítani lehet a munkát. Egy ilyen példa a Ney York Times Slackbotja, amely a lap közösségi felületeinek a használatában segíti a tanácsaival a hús-vér szerkesztőket. De számtalan hasonló appot találni, a Hipchattől a szövegszerkesztést a munkatársak csetelése köré építő Quipig.
Sőt visszafelé is terjed a csetláz, az eredetileg más szolgáltatást kínáló appok se akarnak kimaradni, ezért beépítik a csetet az eredeti funkciójukba. Az egyik legnépszerűbb jegyzetalkalmazás, az Evernote például tavaly ősszel vezette be a munkahelyi együttműködést segítő Work Chatet, és pár hónapja még az eszközök közötti megosztást lehetővé tevő Pushbullet is üzenetküldővé kerekedett.
Szép dolog a felhasználó életének könnyítése, a felhasználói élmény javítása, meg úgy általában a világ jobbá tétele, de világos, hogy ingyenes csetelésből nem lehet megélni. Valamilyen módon bevétellé kell tudni alakítani az újításokat, hogy fenntartható legyen a csetmodell. Nézzük, milyen lehetőségek közül lehet válogatni.
- A legnyilvánvalóbb lehetőség a reklámok bevezetése. A Facebook egyelőre kivár a Messengerrel, de ha valakik, ők tudnák, hogyan pakoljanak tele hirdetéssel egy appot; a Wechat is teszteli már ezt a lehetőséget.
- Alacsony előfizetési díj. Ezt az utat járja a Whatsapp, nagy sikerrel: évi 99 centet simán kifizet az a 800 millió felhasználó, így ez a többi appnak is járható út lehet.
- Folyhat be pénz a megvásárolható kiegészítőkből, ha elég olcsón és elég sokat kínálnak belőlük. Ilyenek lehetnek a matricacsomagok vagy más olyasmi, amivel feldobható az ingyenes, de szürke csetelés.
- Komolyabb lehetőség viszont az appokon keresztülfolyó kereskedelem levámolása. Ha meg tudnak állapodni a taxitársaságokkal, éttermekkel, hotelekkel, abból jelentős részesedéshez juthatnak.
- Hirdetési részesedésből is jöhet bevétel, ahogy a Facebook osztozkodik az Instant cikkek melletti reklámokon a tartalomszolgáltatókkal, vagy a Snapchat a Discover nevű hasonló szolgáltatásában.
- A fizetési rendszerekre építve később akár pénzügyi szolgáltatóvá is alakulhat egy-egy cég.
A Slack és társai könnyebb helyzetben vannak, hiszen a céges ügyfelek könnyebben és többet fizetnek, pláne hogy a prémium csomagban olyan szolgáltatásokat is kapnak, mint a nonstop terméktámogatás.
Rendszer a rendszerben
Az irány tehát látszik, de az is, hol bukhat el az egész trend. Ha túl nagyra fújódnak a csetappok, könnyen kipukkadhat a platformlufi. A Facebook már ismeri ennek a veszélyét, eleinte a fő mobilappjába is mindent bele akart zsúfolni, aztán az első botladozások után sorra metszette ki a különálló appokat. De a kettő között még megpróbálták egyben lenyelni az egész Androidot is a Facebook Home-mal, szintén sikertelenül. Vagy eszünkbe juthat a Google+ csúfos bukása is, és az egyes funkciók ezt követő kiválása.
Az is kérdés, hogy a Google és az Apple mivel támad majd vissza, mert hogy fognak, az biztos. A Google esetében például a keresésre épülő hirdetési modell is veszélyben van: miért írnánk be a keresőbe, hogy pizzéria, ha két baráti csetelés között ugyanott is elintézhetjük ugyanezt. Nyilván nem véletlen az se, hogy a Facebook és a Google nagyjából egyszerre jelentette be júliusban a maga egy gombnyomásos vásárlást lehetővé tevő megoldását. A Google esetében adná magát a Hangouts feltuningolása, de egyelőre úgy tűnik, ebből a buliból ők kimaradnak. Pedig a Hangouts is nemrég szabadult ki a Google+ halálos öleléséből, és saját webes felületet is kapott.
Vajon eltűnnek az appok, hogy mindent csetelve intézzünk, és jön a Chromebook mintájára a Wechatphone? Vagy addig híznak az üzenetküldők, amíg megint túl nehézkessé válnak, és csak a szerényebb Whatsapp éli túl? A központi felhasználói felület címéért vívott harcot még akárki megnyerheti. Csak győzzük képernyőtapicskolással.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)