Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Európa lesz az internet Jurassic Parkja

2015.11.02. 19:17

Európa kiérdemelten viselheti az "öreg kontinens" nevet, miután az uniós döntéshozók szabad utat adtak a távközlési cégeknek, hogy a speciális szolgáltatások adatforgalmát előnyben részesítsék a többiekével szemben.

Ezt eredetileg úgy értelmezte mindenki, hogy a videokonferenciázás vagy a távirányítással végzett műtétek kerülhetnek át az internet gyorsítósávjába. Sokakat hidegzuhanyként ért Timotheus Höttges, az egész Európát behálózó Deutsche Telekom vezérigazgatójának nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy ők igazából a startupoktól akarnak pénzt kicsikarni. Szerintük ez még jó is lesz a startupoknak, de a webes fórumokban ennek éppen az ellenkezőjét lehet tapasztalni. A gyors növekedésre törekvő technológiai cégek ki vannak akadva azon, hogy ezentúl adózniuk kell a rendes internetes szolgáltatásért.

„A startupok sokkal több extra szolgáltatást igényelnek, mint bárki más, hogy tartani tudják a lépést a nagy internetes cégekkel. A Google és társai a világ minden táján nagy szerverparkokat működtetnek, hogy a tartalmaikat közelebb vigyék az ügyfeleikhez, és ezáltal javítsák a szolgáltatásaik minőségét. A kisebb cégek ezt nem engedhetik meg maguknak. Ha közelebb akarják vinni a szolgáltatásaikat a piacukhoz, amihez garantált jó minőségű átvitel szükséges, speciális kiszolgálásra van szükségük. Az az elképzelésünk, hogy mindezért hajlandóak lennének fizetni nekünk néhány százalékot, ami egyfajta bevételmegosztásos üzleti modellt jelent" – fejtette ki a DT vezetője.

A kritikusok szerint túlságosan laza az új uniós szabályozásban a speciális szolgáltatások meghatározása. A távközlési cégek gyakorlatilag bármire rámondhatják, hogy speciális szolgáltatás, és ezzel a lendülettel már be nyújthatják is a számlát.

Álmainkban amerika

Hogy jobban megértsük a probléma gyökerét, az Economist azt javasolta, nézzünk szét az Atlanti-óceán két oldalán. Az Egyesült Államokban, az startupok álomföldjén is zsigerből gyűlölik az emberek a telefonszolgáltatókat. Az AT&T, Verizon és Comcast uralja a távközlési piacot, és zsírosra keresik magukat, mert ott az egyszerű felhasználók csak a mobilszolgáltatásért havonta 12-14 ezer forintot hagynak náluk. Ehhez képes még a gazdag Nyugat-Európa is lemaradásban van, kevesebbet költenek az emberek mobilozásra és más távközlési szolgáltatásokra.

De nem is ez a lényeg, hanem hogy a pénzügyileg jól álló és nagy lobbierővel rendelkező távközlési cégek odaát az emberükre találtak a hasonló méretű webes cégekben: a Facebook, a Google és az Amazon hatékonyan tud küzdeni azért, hogy ne csak a távközlési őskövületek érdekei érvényesüljenek. Európában az október 27-én elfogadott, a netsemlegességet igencsak csökkentő szabályok kizárólag a távközlési cégek keze nyomát viselik. Az érvelésben Brüsszel részéről még az is elhangzik, hogy a távközlési cégekkel szemben elnézőbb szabályozás lehetővé teszik, hogy megsarcolják Amerika sikeres webes cégeit.

Tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy Európában így jött ki a lépés. Az európai technológiai ipar nagy cégei közül néhány már elhullott az amerikai újítókkal szembeni küzdelemben – a Nokia sztoriját mindenki ismeri, és Telekom kezeiben az iWiw is csúnyán elbukott. Ezen kívül vannak a kontinensen távközlési mamutok, mint a DT és a Vodafone, és velük szorosan együttműködő hálózati beszállítók, például az Ericsson és a Nokia. A nemzetközi technológiai kiállításokon mindig is érezhető volt, milyen nagy erőket mozgatnak meg ezek a beszállítók, hogy jobb helyzetbe hozzák a távközlési partnereiket. Ez tényleg olyan, mint a Jurassic Park – több mint százéves cégekről van szó, akik a túlélésért küzdenek.    

Egyetlen aprócska gond van az amerikai webes óriások tervezett megsarcolásával. A legnagyobbak számára nem jelent majd problémát az extra távközlési díjak befizetése, ahogy ez ezzel járó ügyintézés sem, de a kis cégek – függetlenül attól, hogy európaiak vagy amerikaiak – elkezdenek fulladozni a pénzügyi kiadások és a papírmunka terhe alatt.

Lejár a hűségszerződés, mit tegyek?

Az egyszerű felhasználóként definiálható olvasóink, ismerősök is csak pislognak, hogy mi ez az egész. Az biztos, hogy a magyar társadalomban erős refluxot vált ki, amikor az internet és az adó egy mondatban szerepel. Megkértük a hazai a szolgáltatókat, hogy válaszoljanak az aggódó ügyfeleik kérdéseire, lesz-e kétsebességes internet, de még ők sem tudtak semmi érdemit nyilatkozni ez ügyben.

Pánikolni nem kell a kétsebességű internet miatt, a DT sem arról beszélt, hogy a felhasználók lassabb vagy gyorsabb internetre tudnak majd előfizetni. Az viszont már kellemetlen lehet, hogy az új szabályok lehetővé teszik szolgáltatástípus alapú megkülönböztetést, és ez bizony például a torrentezés lassulását eredményezheti.

A labda most a nemzeti hírközlési szabályozók térfelén pattog, hiszen a tagállamokon múlik, hogy miként értelmezik és ültetik át a saját jogrendjükbe az uniós szabályokat. A hollandok például határozottan tiltják, hogy bizonyos tartalmak adatforgalmi díját ne számlázza ki a mobilcég (ez az, amikor a MyTv a Telenornál ingyenes, a TV Go viszont a Telekomnál). Az új uniós szabály azonban elméletileg engedi az ingyenes tartalomforgalmazást.

A helyzet magyarázatot igényel, mert már kiberpunk regénybe illő összeesküvés-elméletek is születtek az uniós bejelentés nyomán. Ebben a sztoriban az új szabályok által a kormányok fölé kerekednek a távközlési multik, akik mögött a bankok állnak. A vad elképzelés szerint a Titkos Háttérhatalom Emberei mozgatják a szálakat, és a végén ez szűk elit fogja helyettünk eldönteni, hogy mit nézhetünk és vásárolhatunk a neten.

Persze minden ilyen regénybe kellenek hősök is, akik ez esetben alternatív hálózatokat építenek, kalózkodnak, kísérleteznek, és létrehoznak egy új internetet. Ez pedig pont olyan szabad lesz, mint amilyennek az elmúlt évtizedekben megismertük.