Állami appal lehetnek fittek a magyarok

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nevű rendszer készült el, ezzel cserélik le az egészségügyben a papíron zajló folyamatokat hatékony, elektronikus eljárásokra. Az államtitkár szerint a legfontosabb újdonság az, ahogy minden egészségügyi adat strukturáltan kerül tárolása, mert így könnyebb lesz információkat kinyerni a rendszerből, és ezek alapján szakmai illetve politikai döntéseket hozni.

Lesz egy állami lépésszámláló app, a hamarosan megjelenő MENTA, és ez nagyjából olyan mint a Fitbit vagy a Runkeeper. Van benne kalóriaszámláló, amiben magyar receptek is megtalálhatók, akár a lecsó is, építettek bele vércukornaplót, beolvassa nekünk a gyógyszerek vonalkódját, és figyelmeztet, hogy be kell venni a tablettát. Kapunk hiteles tünetkereső adatbázist, és pár gombnyomással elküldhetjük a leleteinket a szakorvosnak.

Az adatok névtelenítésével jön létre a PULZUS nevű adattárház, amelynek a big data szakértői fognak nagyon örülni, ez ugyanis az az adatokra épülő orvosi és gyógyszerészeti kutatómunkát támogatja.   

Nehéz megmutatni a lakosságnak, hogy mit is jelent ez, mert az emberek a kórházátadó szalagvágását látják, a virtuális dolgokat nem. Pedig olyan infrastruktúra jött létre, amivel Magyarország európai szintre lépett, és éppen előzésben vagyunk. Ha minden pilot lefut a következő évben, dobogós helyen leszünk az EU-n belül az informatikai felkészültségben.

– mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az Infotér Egyesület eHealth konferencián megtartott nyitóbeszédében. Még azt is hozzátette, hogy félelmetes helyzetben van, mert ha ezzel a rendszerrel kudarcot vallanak, akkor az csakis miattuk lehet, eszközhiányra nem tudnak hivatkozni. Ritkán hallani ilyen politikusi felelősségvállalást, de ennél az összesen 10 milliárd forintos projektnél teljesen érthető, hogy nem lehet a támogatás hiányára panaszkodni.

Mindent megtud rólunk az állam?

Az EESZT-t úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas teret, ahol az egészségügyi intézmények és ágazati szereplők egymáshoz kapcsolódnak – mondta dr. Sándor Zsolt, a fejlesztést elvégző Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) informatikai igazgatója. Olyan ez, mint egy külön internet az egészségügy számára, és ezen kívül nem fognak egészségügyi adat vándorolni. Minden üzenetet több szinten ellenőriznek, hogy csak hiteles adatok jussanak el a címzettekhez. 

Az egészségügyi információk a legkényesebb személyes adatok, és többen felvetették már, hogy az EESZT-vel az állam mindent megtud rólunk. Mint dr. Sándor Zsolt elmondta, a fejlesztés során két oldalról közelítették meg a biztonságot. Az EESZT az információbiztonságáról szóló törvény szerinti legszigorúbb, 5-ös biztonsági osztályba lett besorolva, vagyis sokkal szigorúbb előírásoknak kellett megfelelni, mint például a bankoknak, amelyek a 3-as osztályba tartoznak.

Szabó Bálint, az EESZT-t fejlesztő TIOP-2.3.2 projekt szakmai vezetője tájékoztatása szerint el sem indulhat a rendszer, ha nem esik át a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) biztonsági auditján. A másik oldalon pedig a felhasználó állampolgároknak is biztosítani kell a személyes adataik feletti önrendelkezési jogukat, vagyis szükség volt olyan beállítási lehetőségekre, hogy megadhassuk, kik férnek hozzá e kényes információkhoz.

Eleinte az Ügyfélkapun belépve vagy a kormányablakoknál történő regisztráció után tudjuk majd beállítani, hogy melyik adatunkhoz melyik orvos férhet hozzá. Később valószínűleg az új digitális személyivel is megoldható lesz a felhasználók azonosítása. Erre a rendszerre fog ráépülni az e-Beutaló, a röntgen-, CT- és MRI-felvételek digitális képtovábbítása, valamint az e-Recept.

Az adatbiztonsággal kapcsolatban lényeges, hogy az EESZT a kormányzati privát felhőben tárolja az adatokat, vagyis azokon a szervereken, ahol más személyes adataink is megtalálhatóak. Már az is nagy szó, hogy ismerjük az adattárolás helyszínét, és abban is biztosak lehetünk, hogy ezeket az adatokat nem adják el harmadik szereplőnek. Amikor a Microsoft vagy az Amazon felhőjében tárolunk információkat, abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy az adataink a kontinensen tartózkodnak.

Most a rendszer központi része készült el, a következő 15 hónapban kell csatlakoznia a rengeteg kórháznak, háziorvosi rendelőnek, patikának, és rajtuk kívül még úgy fél tucat egészségügyi intézmény is be van kötve, az OEP-től a mentőszolgálaton át az gyógyszerészeti intézetig. 

Sok helyen gond volt abból, hogy az intézmények hardverei és szoftverei garázstuning módszerrel működtek, nem egységes platformon, szürkezónába áthajló megoldásokkal.

– mondta Ónodi-Szűcs, aki szerint a háziorvosi és patikai szoftverek egy irányba rendezése nem tűnik ördögtől valónak.

Az EESZT fejlesztésekor arra is ügyeltek, hogy ne kelljen leváltani minden létező egészségügyi szoftvert, és megmaradjon a piaci verseny. „El akartuk kerülni az iszapbirkózást, és nem akartuk felborítani azt az egyensúlyt, ami a kórházi információs rendszerek (Hospital Information System) piacán fennáll” - mondta Szabó Bálint, az EESZT-t fejlesztő projekt szakmai vezetője. Ezeket a rendszereket egyébként is gyakran frissítik, például hogy megfeleljenek a jogszabályi változásoknak, ezért megoldható lesz az is, hogy az EESZT-hez csatlakozzanak. A fejlesztések során építettek egy fapados kórházi információs rendszert is, annak a tucatnyi kisebb intézménynek, amelyeknek túl drágák a piaci megoldások.

Big Data az egészségügy szolgálatában

A rengeteg begyűjtött adatnak olyan előnye is lesz, hogy végre országos szinten egyszerűen mérhetővé válnak olyan dolgok is, amelyekről eddig semmilyen információnk nem volt.  A PULZUS nevű rendszerben névtelenített adatok lesznek, melyekből semmiképpen nem lehet majd következtetni egy-egy állampolgár betegségeire, terápiáira - mondta a projektek irányításáért felelős Divinyi Zsombor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Projektirányítási Igazgatóságának vezetője.

A statisztikák azonban enélkül is hasznosak, mert korábban ismeretlen összefüggésekre is fény derülhet. Ha például tudjuk, hogy mely gyógyszerek használata után szoktak újabb terápiákat végezni a páciensek, akkor megtalálhatjuk a kevésbé hatékony megoldásokat. Az adatbázisba a KSH-t is bekötik, és biztosan elférnének itt a meteorológiai adatok is, hogy a hőmérséklet vagy légszennyezés egészségi hatásait tudják elemezni a kutatók. De tervbe van véve az is, hogy a dohányipar segítségével legalább járási szinten ismertek legyenek a cigarettázási szokások.

Mindez az egészségügyi döntéshozóknak lesz hasznos, hiszen jobban fogják látni a valós problémákat, és könnyebb lesz ezekre reagálni.

Az egészségügy intézményi szereplői állítólag nagyon lelkesek, és minél hamarabb csatlakozni akarnak az EESZT-hez. A siker viszont azon is múlik, hogy mi, leendő felhasználók mennyire találjuk majd hasznosnak a digitális szolgáltatásokat, hajlandók vagyunk-e megosztani az adatainkat, hogy ezzel is segítsük az orvosaink munkáját.