![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A kínai nagy testvér még többet lát majd az internetezésből
További Tech cikkek
-
Fontos újítást vezetett be az OTP, így szűrhetők ki a telefonos csalások
- Mark Zuckerberg robotokkal váltaná ki a tartalomkészítőket
- Egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos állást utasított vissza Scarlett Johansson
- Az Europol elárulta, mennyi áldozata volt napont a kiberbűnözésnek 2023-ban
- A Microsoft elárulta, hány gépet érintett a globális informatikai hiba
A most elfogadott kínai törvény ugyanúgy a terrorizmus jelentette növekvő veszélyre hivatkozik, mint azok a nyugati politikusok Hillary Clintontól David Cameronig, akik ugyancsak a nemzetbiztonsági szervek előtt még meglévő technikai és jogi akadályok maradékának az eltüntetését szorgalmazzák, és különböző eszközökkel rá akarják kényszeríteni a nagy informatikai cégeket és szolgáltatókat, hogy tegyék lehetővé az ügyfeleik magánkommunikációjába való betekintést.
![GettyImages-501718562](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1070/10702/107020/10702031_6b8664991d17c507b4a2c4ab0cad33bb_wm.jpg)
Az érvelés szerint erre mindannyiunk nagyobb biztonsága érdekében van szükség, de ha máshonnan nem, hát az Edward Snowden által nyilvánosságra hozott ügyekből lehet tudni, hogy a hatóságok Amerikában sem csak a terroristagyanúsnak minősített embereket figyelték meg, hanem mindenkit.
Mint máshol, úgy Kínában is a terrorizmus az aduász, amire hivatkozva a személyi szabadságjogok bármikor korlátozhatók. „Nem csak Kínában, világszerte egyre több terrorista használja az internetet arra, hogy terrorizmusra buzdítson, valamint terrorakciókat szervezzen, tervezzen és kivitelezzen” – ismételte el az érveket az illetékes kínai tisztviselő a New York Times tudósítása szerint.
Terrorizmusból hazai pályán Kínát mindenekelőtt a birodalom nyugati részén élő ujgurok szeparatista mozgalmai érintik. Hogy időnként és helyenként mennyire kérdéses azonban a határvonal terrorizmus és ellenzéki politikai mozgalmak között, valamint hogy a terror elleni háború a gyakorlatban sokszor legalább annyira a nyilvánosság elleni harcot jelenti, az legutóbb alig egy napja derült ki: szombaton a kínai hatóságok egy francia újságírót utasítottak ki az országból. Ursula Gauthier arról tudósított, hogy a párizsi terrortámadást Peking arra használta ki, hogy még inkább növelje a szorítást a muszlim vallású ujgurokon, ezzel aztán maga erősítse a szeparatisták pozícióit, látszólag kívánatossá téve a még nagyobb állami ellencsapást.
A most elfogadott törvény végleges szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de a korábbi tervezetek alapján a kritikusok szerint az olyan széles értelemben definiálja a terrorizmust, hogy abba sokféle, valójában kevésbé erőszakos kormányellenes tevékenység is beleérthető. Így a kínai kommunista vezetés új eszközöket ad magának a hatékonyabb cenzorkodásra és az érzékeny kereskedelmi és személyes adatokhoz való hozzáférésre.
Internetes „privacy”-ről Kínában már idáig sem nagyon lehetett komolyan beszélni, mostantól azonban a kínai hatóságoknak még nagyobb jogalapja lesz arra, hogy a cégektől kikényszerítsék azokat a kódokat, amelyek jól jönnek az ügyfelek digitális megfigyeléséhez, vagy éppen olyan technológiák használatára bírják rá őket, amely nem teszi lehetővé az érdemi titkosítást. Nem véletlen, hogy a titkosító technológiát használó nemzetközi cégek már korábban kifejezték az aggodalmukat, hogy az új szabályozás hogyan fogja érinteni kínai szolgáltatásaikat. A változás az IBM-től a Ciscon át az Apple-ig mindenkit érint.
Az ügyben – még márciusban – Barack Obama amerikai elnök is megszólalt: egy interjúban arról beszélt, hogy a szigorítás „lényegében minden külföldi vállalatot, az amerikaiakat is, arra kényszerítené, hogy adják át a kínai kormánynak azokat a mechanizmusokat, amelyekkel szaglászhatnak és nyomon követhetik a szolgáltatások összes felhasználóját”. Úgy tűnik, most valami ez történt meg végül.
![000 Was8984537](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1070/10702/107020/10702025_838bda0b968417d5cdf7925126acaedc_wm.jpg)
Más kérdés, hogy az újabb terrormerényletek után a politikai közhangulat Amerikában is megváltozott, és újabban már az elnökválasztási kampányban is mondanak olyanokat, hogy a szabadságjogoknál fontosabb a biztonságpolitika, Clintonné pedig kiemelten kezeli a témát.
A mostani kínai szigorítás, és az, hogy arra hogyan reagálnak majd a nagy tech-cégek, valamint a nemzetközi diplomácia, ebben a kontextusban lehet majd nekünk is érdekesebb. Mint arról néhány hete Edward Snowden is beszélt Budapesten: ha az amerikai kormányszerveknek megadják a titkosított internetes kommunikációban való kutakodás jogát, akkor az hamarosan más országokat is megillet majd: ha Kína vagy Oroszország követeli ugyanazt a Google-től, a Facebooktól, az Apple-től meg a többiektől, akkor nekik is meg kell adniuk hamarosan, különben az amerikai cégek elveszítik ezeket a piacaikat.
Kína már lépett, most jönnek a többiek.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)