![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A nagy Netflix-sztori
További Tech cikkek
-
CrowdStrike-incidens: elmagyarázzuk, hogy állhatott fejre a világ egy szoftverhiba miatt
- Kiderült, mi okozhatta a globális informatikai problémát, hamarosan érkezik a megoldás
- Az amerikai kormányzati munka is akadozik a leállás miatt
- Mássza meg velünk a Mount Everestet a fotelből!
- Siklóernyővel repültek el oda, ahol így még senki sem járt
A Netflix egyszerű online filmkölcsönzőként indult az Egyesült Államokban, de míg versenytársai sorra véreztek ki a fogyasztói szokások megváltozása miatt, nekik sikerült haladni a korral, és sikeres online szolgáltatóvá váltak.
A céget 1997-ben alapította az egykori matematikatanár Reed Hastings (most vezérigazgató) és a szoftverfejlesztő Marc Randolph, mindketten a Pure Software nevű szoftvercégnél dolgoztak korábban, aminek szintén Hastings volt az egyik alapítója. A Pure Software eladásával Hastings elég pénzt kapott ahhoz, hogy gründolja a következő vállalkozását.
![GettyImages-695630](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1075/10759/107593/10759325_82257920aed4e1ca559e7636d148569a_wm.jpg)
A legenda szerint Randolph olyan céget akart, amely valamit árul az interneten, de arra nem volt ötlete, hogy mit. Hastingsnek pedig azért jutott eszébe a dvd, mert 40 dollár késedelmi díjat kellett fizetnie, amiért nem vitte vissza időben az Apollo 13-at. Eleinte a Netflix is a hagyományos kölcsönzők modelljét vitte tovább, vagyis filmenként kellett fizetni. Csak 1999-ben vezette be a havi előfizetési rendszert. A kért filmeket postán küldte a tagoknak, és ugyanezzel a módszerrel lehetett visszaküldeni.
Ezzel be is robbant a már akkoriban is túlzsúfolt piacra. Emlékezhetünk, a kilencvenes évek végén még Magyarországon is minden utcasarkon volt videokölcsönző, képzeljük, milyen lehetett ez az Egyesült Államokban. Annyira bejött a Netflixnek az előfizetéses modell, hogy 2000-ben már meg is szüntették a filmenkénti kölcsönzést.
A cég fel is keltette a befektetők és riválisok érdeklődését. Az akkoriban óriásnak számító Blockbuster hálózattal hírbe is hozták, állítólag ötvenmillió dollár lett volna a felvásárlás értéke, de nem jött létre az üzlet – a Netflix nagy szerencséjére. 2002-ben léptek tőzsdére, de nem robbantottak akkorát, mint szerettek volna. (Ellentétben a mostani helyzettel, amikor a tegnapi bejelentés után a befektetők egymást túllicitálva vásároltak Netflix-részvényeket, majdnem 10 százalékkal növelve a részvények értékét.)
Fordulat fordulat után
A cég rövid története
1997-ben Reed Hastings és Marc Randolph megalapítja a Netflix videotékát.
1999-ben előfizetési rendszert indítanak: havi díj fejében akármennyi filmet ki lehet kölcsönözni.
2000-ben kidolgoznak egy filmajánlási rendszert a tagoknak, amely a kikölcsönzött filmek alapján ajánl új filmeket.
2002-ben lépnek tőzsdére.
2005-ben 4,2 millió előfizetőjük lesz.
2007-ben mutatják be a streaminget, a tagok a tévéjükön nézhetik a filmeket és sorozatokat.
2008–2009-ben megállapodást kötnek több gyártóval, hogy különböző eszközökön (konzolok, lejátszók, set-top boxok) is lehessen netflixezni.
2010-ben jelennek meg a mobilappok.
2010-től kezdve indul a világhódító út: először Kanada, egy évvel később Latin-Amerika, még egy évvel később Európa néhány országa.
2013-ban megtörtént a nagy áttörés saját tartalmak terén a House of Cardsszal.
2016-tól szinte az egész világon elérhető a szolgáltatás.
Az első fordulatot a cég életében az ajánlási rendszer bevezetése jelentette. Annyira komolyan vették azt, hogy a tagoknak filmnézési (ekkor még filmkölcsönzési) szokásaik alapján ajánljanak filmeket, hogy 2006-ban még egy egymillió dolláros díjat is felajánlottak annak, aki az addig használt algoritmusnál jobbat talál ki. A cél az volt, hogy több mint tízszázalékos pontossággal találja ki a felhasználók filmekre adott értékelését.
![GettyImages-111536454](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1075/10759/107593/10759329_2e931c452d50abb5a5fc8e0c63c66472_wm.jpg)
Mire a cég kipostázta egymilliárdodik kölcsönzött dvd-jét, el is kezdtek eltérni az addigi modelltől. 2007-ben elindították az online videószolgáltatást. A felhasználók ezentúl az interneten is nézhették a kikölcsönzött filmeket. A következő években ahogy csökkent a dvd-eladások (és egyben kölcsönzések) száma, úgy növekedett a Netflix a streamingpiacon. Igazi sikertörténetté vált, egyben remek példája annak, hogyan lehet túlélni egy iparág hanyatlását (vagy inkább megváltozását).
Néhány évre rá a Netflix az egyik leggyorsabban növekedő amerikai vállalattá vált, egyben az észak-amerikai internetes forgalom jelentős része az ő számlájukra volt írható. Ha megnézzük a statisztikákat, mindenhol azt látjuk, hogy a Netflix magasan vezet az adatforgalmat összesítő listákon. Annyira nem meglepő ez, tekintve, hogy a filmnézés elég sok gigabájtot igényel.
Saját sorozatok
A cég növekedése 2011-ben megtorpanni látszott, de gyorsan túllendültek a problémákon saját gyártású sorozataikkal. Első nagy sikerüket egy angol politikai témájú sorozat feldolgozásával, a House of Cardsszal érték el. A sorozat megjelenésével is szakítottak az addigi tévés hagyományokkal, ugyanis nem részenként mutatták be azt, hanem egyszerre tették elérhetővé az összes részt, így a sorozatrajongók körében amúgy is divatos darálást emelték új szintre.
![GettyImages-503572724](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1075/10759/107593/10759333_f1754a484c8a25564fc7849599d8243f_wm.jpg)
Azóta ontják magukból a saját gyártású sorozatokat, többnyire sikerrel. A tegnapi Las Vegas-i bemutatón újabbakat is bejelentettek, köztük a The Crownt, amely az angol királyi családról szól majd.
Nemzetközi vizeken
A Netflix hat évvel ezelőtt kezdett külföldi terjeszkedésbe, először Kanadában indította el a szolgáltatást. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják mindenhol ugyanazt a tartalmat szolgáltatni a forgalmazási jogok különbözősége miatt. Kanadai indulásukkor például csak 2600 filmet ajánlottak, míg az amerikai oldalon ekkor már tízezer felett járt a nézhető filmek listája.
A nehéz indulás minden országra igaz lett ezután is, legyen az a latin-amerikai kontinens vagy európai ország. A cég Európába viszonylag hamar, már 2012-ben betette a lábát, igaz akkor még csak az Egyesült Királyságban és Írországban. Még abban az évben nyitott az északi országok felé is, Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország került a szerencsések közé.
A többi európai országnak még éveket kellett várnia, de szép lassan egész Nyugat-Európában elindult a szolgáltatás. Egészen mostanáig viszonylag szervesnek mondható a növekedés: a cég megfontoltan, lassan terjeszkedett, egyszerre csak egy régiót befogadva. A tegnapi nappal azonban minden megváltozott.
A drámai csavar
A cég a másfél órás Las Vegas-i nagyszabású bemutatója közben törölte el a régiós korlátokat szinte az egész világon. Maga a bemutató elég unalmas volt, bejelentettek néhány új saját gyártású sorozatot, színpadra hívták ezek és régebbi sorozataik szereplőit, bohóckodtak egy sort, de igazi nagy bejelentés nem történt.
![GettyImages-469717280](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1075/10759/107593/10759339_de6713c7655d84ab1bbbb833c55f9a08_wm.jpg)
Egészen az utolsó percig, amikor Reed Hastings vezérigazgató robbantott: Kína (és még néhány kisebb ország) kivételével mindenhol elérhető a szolgáltatás. Hastings külön említette, hogy bár valószínűleg az egymilliárd kínai is szívesen nézne filmeket a Netflixen, különleges engedély kell a kormányzattól. De már dolgoznak rajta.
A most következő időszakban az jön, hogy a cég a helyi piacokra szabja kínálatát. Egyelőre ugyanis csak annyi történt, hogy eltörölték a régiós korlátokat, és elérhetővé tettek egy kezdő – nyilván az amerikainál csekélyebb – kínálatot, ami többé-kevésbé hasonló a most bekötött országokban. Ráadásul eredeti nyelven vannak fenn a filmek, ami sokakat elriaszt attól, hogy előfizessen a szolgáltatásra. De az eddigi indulások is döcögősek voltak, némi idő elteltével megjelentek a helyi tartalmak is a kínálatban – erre lehet számítani nálunk is.
A cégnek ezentúl a különböző országok forgalmazási jogai és érdekei között kell lavíroznia. Ahogy Hastings fogalmazott, olyan ez, mint gyereket vállalni. Óriási dolog, de a munka java a következő húsz évben jön.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)