Hát megőrült a Microsoft, hogy ennyit ad egy Facebook-utánzatért?

Mint hétfőn megírtuk, a Microsoft története legnagyobb felvásárlását jelentette be: megveszik a LinkedInt 26,2 milliárd dollárért. Ez forintban 7356 milliárd, ennyi pénzt online szolgáltatásért még sosem adott senki. A LinkedIn a megállapodás szerint önállóan működik tovább, a vezérigazgató is marad. A hírre a LinkedIn részvényárfolyama az egekbe lőtt, a Microsofté viszont 5,2 százalékot esett, ami jól mutatja, az első reakciók szerint kinek érte meg jobban az üzlet.

Ha onnan nézzük, hogy a Windows gyártója vett egy Facebook mögött jóval elmaradó közösségi oldalt, tényleg teljes őrültségnek tűnik az üzlet. De ha onnan, hogy a pár éve a Microsoft élére kinevezett Satya Nadella a felhő- és üzleti szolgáltatások irányába kormányozza a céget, már nem is hangzik olyan hülyén, hogy megszerezték a világ legnagyobb munkakapcsolati hálózatát.

Ha érdekli, mi az értelme ennek a gigaüzletnek, az alábbi videón maguk az érintett cégek vezetői magyarázzák el (SPOILER: nem fog kiderülni belőle semmi.)

Ha még maga Satya Nadella és Jeff Weiner LinkedIn-vezér se oszlatta el minden kételyét, hogy nem az ablakon dobtak ki egy szokatlanul nagy zsák pénzt, akkor olvasson tovább!

Belinkelve

Egyáltalán: miért érdekes manapság egy közösségi háló, ami nem a Facebook? Van még egy hely, ahol ismerősöket lehet bejelölgetni, és egymás bejegyzéseit olvasgatni? Mióta a Facebook az egész internetet behálózta, tényleg csak azoknak a közösségi oldalaknak van esélye mellette az életben maradásra, amelyek valamilyen markánsan különböző dologgal vagy speciális célközönségnél próbálkoznak.

Kifejezetten a munkakapcsolatokra, a szakmai hálózatépítésre ment rá, a felhasználók nem (csak) a barátaikat, volt osztálytársaikat, meg az előző esti buliban félrészegen fűzött csajt jelölik be rajta, hanem a munkatársaikat vagy a szakterületükön mozgó más felhasználókat. Ezen a téren pedig a LinkedIn világelső: ha valaki állást vagy alkalmazottat keres, náluk fog nézelődni, nem a Facebookon. De nemcsak a munkavállalókról, hanem a potenciális ügyfelekről is rengeteg információ szerezhető be az oldalon. Alapvetően azt tartják a LinkedInről, hogy az emberek nagy része azt se érti, mire jó, miközben aki olyan területen dolgozik, ami jól fut az oldalon, annak fontosabb, mint a Facebook és a Twitter együttvéve.

A cég alapvetően három forrásból jut bevételhez:

• a céges előfizetésekből, amelyekkel a munkaerőt kereső vállalatok gyakorlatilag hozzáférést vásárolnak egy szép méretű és jól kereshető munkaerő-adatbázishoz (ez adja a bevételek kétharmadát),
• a felhasználói előfizetésekből, amelyekért cserébe a munkakeresést és a szakmai ismerkedést megkönnyítő extrák járnak,
• hirdetésekből.

A LinkedIn számára egyértelműek a felvásárlás előnyei: mielőtt az üzlet hatására 48 százalékot ugrottak a részvények, pár héttel korábban 44 százalékot estek, köszönhetően a 2016-ra vonatkozó gyenge kilátásoknak. A Microsoft anyagi háttere stabilitást adhat a hullámvasutazó cégnek, miközben – az ígéretek szerint – nem kell ezért az önállóság feladásával fizetniük. Hogy ez így is lesz-e, az majd idővel kiderül.

Mindent a cégekre tesznek fel

Azt már többen vitatják, hogy a Microsoftnak megéri-e az üzlet, vagy minden eddiginél nagyobb baklövést jelentettek-e be mosolyogva hétfőn. Annyi biztos, hogy az üzleti stratégiájukhoz passzol a LinkedIn profilja, hiszen egyre erősebben összpontosítanak az üzleti szférára és produktivitásra. Utóbbira jó példa, ahogy szép sorban megvásárolták az elmúlt évek legmenőbb produktivitási szoftvereit: az Accompliból lett az Outlook mobilos emailappja, a Sunrise épp mostanában olvad bele – sokunk bánatára – ugyanebbe az Outlookba, és már a Wunderlist nevű teendőkezelő app is az övék. A szakmai kapcsolattartást segíti LinkedIn is illik ebbe a sorba, és várhatóan nem sokat kell majd várni a szoros integrációjára az Outlookkal, az Office 365 irodai csomaggal, sőt a Skype-pal és más microsoftos szolgáltatásokkal se. Az emberek LinkedInen keresnek munkát, amit aztán a Microsoft eszközeivel végeznek el – ebben a narratívában

A különböző szolgáltatások szorosabb együttműködésében nem is nehéz meglátni a hasznot. A gmailes levelezésekbe például egy külön kiegészítővel már eddig is könnyedén be lehetett kötni a kapcsolataink LinkedIn-profiljáról származó információt. Várhatóan az Outlook bármiféle bővítmény nélkül is tudni fogja ugyanezt, de akár a kontaktlistába is beköthető a LinkedIn méretes felhasználói bázisa.

Szintén nem újdonság az irodai alkalmazások összekötése a kommunikációs felületekkel, például a Google Dokumentumok integrálása a Slack nevű munkahelyi csetprogramba. Meglepő lenne, ha a Microsoft nem próbálná meg ugyanezt, csak mélyebben és zökkenőmentesebben, az Office és a LinkedIn között.

De a Facebookéhoz hasonló hírfolyamot is bevezetné a szolgáltatásaiba a Microsoft, amihez jól jönnek a LinkedIn sokat látott algoritmusai. Nadella úgy képzeli, hogy idővel egy hírfolyamszerű felületen jelenne meg minden fontos, személyre vagy cégre szabott információ: elkövetkező események, tárgyalások, dokumentumok, hírek és hasonlók.

Lényegében a LinkedIn lesz az egész Microsoftot összekötő közösségi szövet

– mondta Nadella.

A munkahelyi kommunikáció egyébként is trendi terület manapság, egyre többen próbálkoznak munkahelyi csettel a – Microsoft által márciusban szintén kóstolgatott – Slack nyomában lihegve, de a jól bejáratott irodai alkalmazások is egyre gyakrabban építenek be valamilyen kommunikációs lehetőséget a közös munka segítéséhez. Sőt, a Facebook is egyre jobban nyomul a maga munkahelyi kiadásával, a Facebook at Workkel. Viszont amennyire elöl jár a Facebook a Microsofthoz képest a közösségi kommunikáció terén, annyira le van maradva a LinkedIn mögött a munkával kapcsolatos adatok gyűjtögetésében. Bónuszként Cortana, a Microsoft digitális személyi asszisztense is sokkal okosabban szolgálhatja ki az üzleti ügyfeleket, ha a LinkedIn masszív adatbázisából táplálkozhat (hiszen minden mai mesterséges intelligencia alapja, hogy legyen a fejlesztéséhez elég adat).

A LinkedInnek mindez azért lehet jó, mert ugyan 433 millió felhasználójuk van, ezek csak nagyjából negyede aktív. A felhasználók nagy része jellemzően keveset látogatja meg az oldalt: a regisztráltak negyede aktív csak, ami elég alacsony arány. Nem is csoda, hiszen viszonylag korlátozottak a lehetőségei: tuningolgatja a szakmai profilját, networkingel, esetleg szakmai írásokat olvas – ez utóbbi lehetőség bevezetése is (a Pulse nevű hírolvasó felvásárlásával) már azt célozta, hogy növeljék az aktivitást, ennek ellenére maradt a csökkenő tendencia. Ezt az elszigeteltséget számolná fel az új felállás. Ha a cég a munkakapcsolatokat bekötné magába a munkába, sokkal többen láthatják majd értelmét akkor is használni, amikor éppen nem keresnek munkát.

Összeállt a Nagy Terv. Mehet ez is a süllyesztőbe?

Na és a Dynamicsról hallott-e már? Ha nem, akkor ön a nagyon nagy többséghez tartozik. Pedig a Dynamics a Microsoft saját vállalatirányítási és ügyfélkapcsolat-kezelési szoftvercsomagja, és az első jelek szerint ezt az eddig kevés figyelmet kapó megoldást jelentősen felturbózhatja a linkedines adatok beáramlása.

Ehhez jön még a Microsoft nagyvállalati felhőszolgáltatás-csomagja, az Azure. Ezen a területen az az Amazon a fő vetélytárs, amelyik egyre szorosabban működik együtt a Dynamicshoz hasonló szolgáltatást nyújtó, csak sokkal elterjedtebb Salesforce-szal. Érthető tehát, ha a Microsoft ebben is erősíteni akar.

Mindent egybevetve tehát nagyjából ezt a képletet kapjuk:

ami egy bármelyik vetélytársénál teljesebb körű céges csomagot ad ki, ha a Microsoft ügyesen legózik az elemekkel. De hogy ügyesen fog-e, az már egy másik kérdés. Már a Yammer 2012-es felvásárlásával is a munkahelyi közösségeket akarták meghódítani, de az az üzlet finoman szólva nem váltotta meg a világot.

Egyes vélemények szerint szinte kizárt, hogy anyagilag megtérüljön a Microsoft beruházása, és egyszerűen túl sokat fizettek a LinkedInért. A cég 26,2 milliárd dollárba került, a korábbi rekorder Whatsappért pedig 19,3 milliárdot fizetett a Facebook. Ha havi aktív felhasználóra lebontva számolunk, minden egyes felhasználó 220 dollárjába került a Microsoftnak, míg a whatsapposok csak 40 dollárba fájtak a Facebooknak.

Az integrációk is csak akkor működnek, ha azoknak a felhasználóknak, akiket csak az egyik szolgáltatás érdekel, továbbra se akarják lenyomni a torkán a többit. A Yammer-felvásárlás is úgy indult, hogy az eredeti szolgáltatás megmarad, aztán mégis beolvasztották az Office 365-be, a vezetője pedig később ott is hagyta a céget.

Kételkedésre adhat okot az is, hogy a Microsoft az utóbbi időben nem éppen a sikeres felvásárlások szimbóluma: a Yammer szép csendben eltűnt, a Skype-integráció még mindig inkább csak ígéret, a Nokia bekebelezése igen messze van a sikersztoritól, a nagy sikerű Sunrise-t pedig rövid úton bedarálta az Outlook. Nadella pedig a mostani üzlettel kapcsolatos egyik interjújában a PowerPointot emlegette sikeres példaként – vagyis egy 1987-es felvásárlást.