Magyarok építették a menő sólyomrepteret Türkmenisztánban
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Magyarok is tehetnek arról, hogy megturulosodott Közép-Ázsia gazdaságilag legjobban menő diktatúrájának a repülőtere. Miután turáni szellemben megírtuk, hogy egy (fényképeken tök jól kinéző) óriási sólymot formáz a türkmén főváros most átadott új terminálja, kiderült, hogy egy kis magyar cégnek komoly szerepe van ebben: az építőipari Baumetall Design Kft. felelt a reptér végső megjelenéséért, ők tervezték az épület tető- és homlokzatburkolatát – szóval nem csak a sztyeppei civilizáció madaras szimbólumai révén lehet közünk a több mint 2 milliárd dolláros projekthez, van itt konkrét magyar szál is.
Méghozzá nem csak egy madár van, hanem rögtön kettő: a most mindenhol mutogatott sólymos főterminál mellett ugyanis épült egy másik is, egy kisebb madárral, ez az elnök saját, VIP-terminálja – mesélte a magyar céget vezető Barta Levente.
A hihetetlen forma miatt a projekt igencsak kihívásokkal teli volt, pláne, hogy a madarak 18 hónap alatt készültek el
– mondta nekünk most Toldy Gábor, a cég műszaki igazgatója aki egy gigantikus méretű kirakós megtervezéséhez és összerakásához hasonlította a dolgukat, a reptérépület tetejének befedéséhez ugyanis 15 ezer egyedi méretű és geometriájú panelt terveztek és építettek be. Az elemeket német vállalatok gyártották a magyarok vezetésével, és az egész türkmén kapcsolat egy német partnercégen keresztül jött létre, itt magyar állami szerepvállalásról nem volt szó, ez most független a keleti nyitástól.
„A hosszútávú cél, hogy a turizmust megerősítik, szeretnék tranzitállomássá tenni Asgabatot Kína felé” – mondta a háttérről a magyar építész, és hogy mégis miért építenek ki akkora kapacitást, ami nagyjából százszorosa a jelenlegi utasforgalomnak. A presztízsberuházások egyébként is nagyon mennek arrafelé: ezekre leginkább a gázvagyonból telik.
Türkmenisztánban pedig nagyon szeretik ezeket a szimbólumokat, és tényleg irtózatos pénzeket nyomnak bele.
Az új terminálépületeket nagy ünnepséggel adták át a hétvégén, az időzítésben fontos volt, hogy éppen egy év múlva kezdőnek a türkmén fővárosban a fedett pályás Ázsia Játékok, amire nagyon büszkék. Szemben Rióval, 95 százalékban itt már most készen állnak az épületek. A magyar cég közben részt vesz az olimpiai stadion építésében is, ott a stadion tetejére kerülő, 20 emelet magasságú lószobor építésén dolgoznak.
És hogy milyen egy közép-ázsiai diktatúrában élni nyugatiként, még ha csak néhány hónapra is?
„Ez egy teljesen biztonságos zárt világ, kicsit olyan, mint egy mini-Dubai, de az üvegpaloták helyett fehér márvány borítású egyedi orientális építészeti stílusú épületekkel van tele” – mesélik a cég képviselői, akik elmondásuk szerint inkább csak a rendet érzékelik a rendszerből. Azért olyan furcsaságok neki is feltűntek, hogy például minden új autónak fehérnek kell lennie, ahogy az új, jelképekben gazdag épületek is jellemzően fehérek, és mindenhol patyolattisztaság van. 11-ig pedig nyugodtan lehet az utcán lenni, „utána azért elvárják, hogy mindenki szépen hazamenjen.”