
Káoszba fordulhat az óraátállítás eltörlése
A Fidesz és a Jobbik is támogatná, hogy Magyarországon töröljék el az óraátállítást, és mindig a nyári időszámítás legyen érvényes, és ezt azzal magyarázzák, hogy jobb lenne a hangulat, és nőne a termelékenység.
Az időszámítást azonban uniós jog szabályozza, és még ha szembe is szeretnénk menni az EU-val, akkor sem biztos, hogy pont ezzel kéne erősíteni a nemzeti öntudatot. Rengeteg ellenérvet is felhozhatunk a módosítás ellen.
Jó lenne nekünk, ha nem lenne óraátállítás?
Mivel járna, ha életünkben már csak egyszer, jövő március végén kellene átállítani az órát, és aztán soha többé? Nemcsak az óraátállítás évi kétszeri aktusáról van szó, az egész évre gyakorolt hatásokra is figyelni kell. Összeszedtük az érveket és ellenérveket.
Most az eszközök nagy része, az okostelefonok és a számítógépek maguktól elintézik az óraátállítást, és csak a régimódi órákat kell évente kétszer manuálisan áthangolni. Ennek felfoghatatlan mértékű az előnye: az egész ország működése gördülékenyebb attól, hogy a digitális eszközök összehangoltan tudnak működni.

Bizonyos esetekben az óraátállítás eltörlése is gördülékenyen menne, de egészen biztosan vannak olyan régi – elavult, vagy egyszerűen csak nem túl előrelátó módon kifejlesztett – szoftverek és hardverek, amelyekbe kézzel tették bele az időszámítás módját, és bármilyen változtatáshoz a programkódot kell átírni.
Ismerünk olyan eseteket, amikor több tízmillióan szívták meg, hogy a politikusok játszadozni kezdtek az idővel. Törökországban például 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy két héttel későbbre teszik az átállást, október 25-ről november 8-ra, mert azt remélték, hogy az extra napsütéses órákat az előnyükre tudják fordítani a választásokon.
Csakhogy a török bürokrácia kissé lassan fogta fel a döntés súlyát, és csak három héttel a változtatás dátuma előtt jelent meg az első hivatalos hír, amit már a időzónákkal foglalkozó közösség is úgy értékelt, hogy lépnie kell.
Hogy az okostelefonok és laptopok a megfelelő időt mutassák, online adatbázisokat kell átírni, és a változtatásokat szoftverfrissítésben kell eljuttatni a felhasználók eszközeire. Ilyen adatbázist kezel például az IANA (Internet Assigned Numers Authority), innen frissíti a rendszereit többek közt az Apple, a Google, valamint az Oracle, akinek sokféle rendszerét használják a közigazgatásban, Magyarországon is.
A török kormányhivatalnokok késlekedése miatt az Apple csak a 2015. október 21-én kiadott iOS 9.1-es frissítésbe tudta belepakolni az újfajta időszámítást, így a felhasználóknak alig 3 napjuk volt frissíteni az okostelefonjaikat. A Microsoft más módszerrel oldja meg a frissítést, és október 20-án adott ki egy update-et a Windowshoz. Egy pytz nevű, időzónákat kezelő modul azonban csak október 26-án, egy nappal az új óraátállítás időpontja után frissült, szóval akinek erre épült a rendszere, az rendesen megszívta.
Ha a Fidesz és a Jobbik nem csak gumicsontnak dobta be az óraátállítás témáját, hogy ezt rágcsáljuk a korrupciós, lopási és egyéb izgalmas ügyek helyett, akkor első körben meg kell vizsgálni az időkezelési megoldásokat az összes létező közigazgatási, egészségügyi, közlekedési és egyéb állami szoftverben és hardveres firmware-ben, aztán megkérni az ipari cégeket, hogy ők is végezzenek el hasonló vizsgálatokat, és ez után lehet kitűzni egy jó távoli időpontot, amikorra mindenki vállalni tudja a frissítést.
