Obama búcsúzóul még belerúg a magánszférába

A napokon belül leköszönő Barack Obamának még az elnöksége legvégére is jutott egy ellentmondásos döntése, amellyel lazít az amerikai hírszerzés telefonos és internetes adatgyűjtését végző NSA szabályozásán. A kritikusok szerint ezzel felturbózza a tömeges állami megfigyelési gyakorlatot, mások azt mondják, épp Donald Trump leendő elnök kezének megkötése a mögöttes indok.

Könnyebb lesz dobálni a személyes adatokat

Az új szabályozás egy régi, még Reagan által aláírt kormányrendelet módosítása. Ez a hírhedt 12333-as számú rendelet szabályozza az amerikai hírszerzés messze legkiterjedtebb globális telefonos és internetes megfigyelési programját, amelynek a célja a terrorizmus és más nemzetbiztonsági veszélyt jelentő csúfságok elleni harc. Az adatokat ugyan külföldön gyűjtik külföldiekről, de sok amerikai adatai is közéjük keverednek, amikor külföldi állampolgárokkal lépnek kapcsolatba, épp külföldön vannak, vagy csak külföldi szerveren fordul meg a kommunikációjuk. Ezért kellett eddig az NSA-nek kiszűrnie az adatbázisból a nemzetbiztonsági szempontból ártalmatlan amerikaiak adatait, mielőtt minden mást továbbadott más hírszerző szerveknek, hogy ezzel védje a saját állampolgárok személyiségi jogait.

Na ezt a szűrést törölte most el az Obama-adminisztráció. (Hivatalosan nem maga Obama, hanem a nemzeti hírszerzési igazgató és a legfőbb ügyész jegyzi a változtatást.) Az NSA ezentúl a nyers, előválogatás nélküli adatokat adhatja tovább az amerikai hírszerzési közösség 15 másik ügynökségének. A magánszférát féltő civil szervezetek ki is vannak akadva a változtatás miatt, a digitálisjog-védő Electronic Frontier Foundation szerint például Obama felturbózza a tömeges állami megfigyelést, mielőtt az egészet Trump kezébe adja.

Nyugi, minden olyan jó lesz, mint eddig

A változtatás hivatalos célja, hogy azzal, hogy több ügynökség fér majd hozzá a nyers adatokhoz, csökken az esélye annak, hogy az NSA véletlenül olyasmit is kiszűr, ami egy másik szervezet nyomozásában fontos információnak bizonyulhat. Az új szabályozás elvileg továbbra is garantálja a megfelelő védelmet. Robert Litt, a hírszerzési közösséget összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) vezető jogtanácsosa is azzal védte tavaly tavasszal az akkor még csak tervezett változtatást, hogy

• csak az egyébként is begyűjtött adatok megosztásáról van szó, tehát nem arról, hogy még több mindent halmoznának fel az emberekről;
• továbbra is csak külön engedélyezett külső hírszerzési és elhárítási célokra lehet az adatokat megosztani, sima bűnüldözéshez nem;
• az adatokhoz ezentúl hozzáférő többi ügynökségnek is pont ugyanazokat az adatvédelmi előírásokat kell követnie, mint eddig az NSA-nek, úgyhogy pont ugyanannyira lesznek biztonságban az emberek személyes adatai, mint eddig.

Ez az utolsó pont már önmagában se nyugtatná meg a kétkedőket, de a tiltakozás oka éppen az, hogy mivel ártatlan emberek személyes adataihoz még többen fognak hozzáférni, értelemszerűen a visszaélésre is nagyobb lesz a lehetőség. Ez ellen minden szabályozás ellenére leginkább a rendszerbe vetett bizalom lenne hivatott védeni, de éppen ez az, amiből egyelőre nem sok jutott a jogvédők felől Donald Trumpnak.

Ráadásul az új szabályozásban marad egy olyan kiskapu, hogy ha véletlenül mégis helyi bűnüldözési szempontból érdekes információba botlik valamelyik ügynökség, azt továbbküldheti az igazságügyi minisztériumnak. Az ellenzők szerint ez lehetőséget ad arra, hogy az FBI vagy a drogellenes nyomozásokat folytató DEA titokban kifejezetten ilyen ügyek után kutasson az adatbázisban, aztán ha találnak valamit, utólag kanyarítsanak köré egy szabályos hírszerzős nyomozást, amely során “véletlenül” rátaláltak. Bár ez elsőre túlzott paranoiának tűnhet, korábban már kiderült, hogy valóban élnek ezzel a gyakorlattal egyes ügynökségek.

Ez is Trumpról szól?

Egyes vélemények szerint viszont a rezsimváltás előtt még gyorsan végigvitt változtatásnak éppen az a célja, hogy megnehezítse a hamarosan hivatalba lépő Trump-adminisztráció dolgát. Az éveken át előkészített módosítások élesedésével ugyanis politikailag sokkal nehezebb és hosszadalmasabb lesz Trumpnak bármiféle további változtatást megvalósítania, így az új szabályozás gyakorlatilag a további lazítás útjába görgetett akadály.

Aki a kormányváltás utáni visszaélések miatt aggódik, annak a most véglegesített szabályokat örömmel kellene fogadnia

– mondta a Wirednek Susan Hennessey jogász, az NSA korábbi ügyvédje.

Bár ez a "kicsit rosszabb lesz, hogy ne legyen sokkal rosszabb" érvelés azért sántít, az biztos, hogy Trump a korábbi megnyilvánulásai alapján még az eddigieknél is nagyobb teret engedne a tömeges megfigyelésnek. Bő egy éve például azt nyilatkozta, hogy visszaállítaná a Patriot Act nevű törvényt, és ezzel a tömeges állami megfigyelésnek a Snowden-botrány előtti állapotát. Ezt az egy évvel ezelőtt életbe lépett USA Freedom Act nevű törvény váltotta fel, némileg korlátozva az NSA megfigyelési jogköreit a személyes adatok védelme jegyében, de Trump szerint régen minden jobb volt.