Száz éve üvöltenek a szelek a NASA virginiai kutatóközpontjában

Tavaly márciusban ünnepelte százéves születésnapját az Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA. Az 1916. március 3-án alapított NACA, azaz repülésügyi tanács (National Advisory Committee for Aeronautics), majd az abból 1958-ban kinövő NASA (National Aeronautics and Space Administration) a legnagyobb független kormányzati ügynökséggé vált száz év alatt, 18 nagy űrközponttal és kutató- és tesztlétesítménnyel szerte az az Egyesült Államokban.

1917-ben, a NACA alapítása után bő egy évvel, elsőként a Langley Kutatóközpont (Langley Research Center, LRC) jött létre a virginiai Hamptonban. Az amerikai űrprogram, az űrrepülés, a civil és katonai repülés, az űrkutatás legnagyobb hatású műhelyének számító Langley 13 évvel az első motoros repülés után már azzal a határozott céllal üzemelt, hogy összefogja az aeronautikai kutatásokat, és a szükséges technológiai háttér megteremtésével előmozdítsa az amerikai repüléstechnika fejlődését, mivel akkoriban Európa jó pár lépéssel előrébb járt ezen a téren.

Az idén százéves fennállását ünneplő Langley-ben a húszas évek közepére már három különböző szélcsatorna működött, hogy segítségükkel egyre gyorsabb, megbízhatóbb, nagyobb hatótávolságú repülőgépeket tervezhessenek és építhessenek a fejlesztők, gyártók. A szárnyak ma is használt kialakításától kezdve, az áramvonalas géptörzseken át, a leghatékonyabb propellerek kifejlesztéséig szinte minden területen élenjáró eredmények születtek az LRC egyre fejlettebb laborjaiban, szélcsatornáiban. A II. világháborúban már a Langley-ben folyó aerodinamikai kutatásoknak köszönhetően tehetett szert az Egyesült Államok légiereje olyan légifölényre, ami alapvetően befolyásolta a háború kimenetelét.

A háború után a hangsebesség túllépése, a teljesen fém építésű repülőgépek fejlesztése, a helikopterek fő problémáinak kiküszöbölése, foglalkoztatta leginkább a Langley-ben dolgozó tudósokat, mérnököket. Az ötvenes évek végére, a határozott alakot öltő amerikai űrprogram, majd később az Apollo-projekt meghirdetése természetesen a Langley Kutatóközpontra is nagy hatással volt, az aviatikai kutatások mellé az űrhajózás és a Holdraszállás kulcsfontosságú problémáinak boncolgatása is a központ fő feladatai közé került. Mindeközben a polgári repüléssel kapcsolatos technológiai kérdések is folyamatosan napirenden voltak, és vannak jelenleg is, elég csak a hangnál gyorsabb repülésre képes utasszállítók újra aktuális fejlesztésére gondolni. Az alábbi nagyképes válogatás a Langley igen gazdag történetébe enged bepillantást, köszönhetően a NASA fotóarchívumaiban fellelhető pazar felvételeknek.

Cover fotó: A 2011-ben lebontott 16 lábas transzonikus szélcsatorna belseje (NASA)