![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![GettyImages-521007331](http://kep.index.hu/1/0/1454/14541/145417/14541706_5bddc0af7170e7757338f415e205494a_wm.jpg)
További Tech cikkek
A mai gyerekek már nem a tévében nézik a Magyar népmeséket, Pom-Pomot és társaikat a tévémaci után, hanem YouTube-ról azt, akkor, és annyiszor, amit, amikor és ahányszor csak kedvük tartja. A trend nemzetközi: a YouTube-on a zene mellett a gyerektartalmak a legnépszerűbbek az egész világon (néha egészen meghökkentő vadhajtásokkal), és ez az elmúlt egy-két évben elképesztően látványosan jelent meg Magyarországon is. A kereslet és a kínálat is a semmiből nőtt ki, lelkes amatőrök, családi stúdiók és minicégek robbantak be, és érnek el ma simán milliós nézettségeket.
A legnagyobb magyar siker ezen a területen a KerekMese, ami a 380 millió felett járó, havi bő 20 millióval növekvő össznézettségével az összes műfajt tekintve is a legnézettebb magyar YouTube-csatorna. Ketten állnak mögötte: Vass Mónika meseíró-animátor, Tavaszi László pedig stúdiótechnikus, online marketinges háttérrel. Mónika így mesél a kezdetekről: “2012 végén Lacit kirúgták a munkahelyéről. Volt egy csomó ötletem, és végre volt aki segítsen a megvalósításukban. Az elején nagyon össze kellett húzni a derékszíjat. Feléltük az összes tartalékunkat, vállaltunk illusztrációs, webes megbízásokat, hogy átvészeljük, de már néhány hónap múlva látható volt, hogy valami elindult, érdemes csinálni, több időt szánni a KerekMesére. Akkor még senki sem csinált ilyet magyar nyelven, nem tudhattuk, hogy meddig lehet eljutni egy 10 milliós országban. Lehet-e 3 milliós, 5 milliós, 10 milliós nézettség? A kezdetekben hasonlóan csináltuk, mint az angol nyelvű csatornák, minden héten új videó készült, a mennyiségre mentünk rá, sok tanítós dal, feldolgozás készült. Aztán lassan egyre több saját ötletet akartunk megvalósítani, minél jobb minőségben, amikre már több időt szántunk.” (Az alábbi KerekMese videó a csúcstartó, jelenleg több mint 17 milliós nézettségnél jár.)
Mellettük még több tucatnyi kisebb-nagyobb csatorna ontja a magyar nyelvű meséket, vannak, akik simán magyarítanak külföldi tartalmakat, mások teljesen saját kútfőből dolgoznak. Akadnak profi vállalkozások, amelyek üzleti alapon, alkalmazottakkal dolgoznak, de simán felveszik velük a versenyt az amatőr házistúdiók. Ilyen például a Nándimese, amit egy szegedi pár készít, és a saját 5 éves fiuk a mesék narrátora. Fél év alatt futottak fel havi 2 milliós nézettségig, úgy, hogy bevallottan hobbiból, munka mellett csinálják. “Nem tekintünk vállalkozásként a csatornára, akkor az egésznek lenne egy kötelező munkaszaga, ami elvenné a varázsát a kreatív alkotásnak. Szabályokat kellene felállítani, időre dolgozni, valószínűleg nem élveznénk ennyire mint most” – mondja Koczkás Sándor, az egyik alkotó. A magyar amatőr mesecsatornák többségéhez hasonlóan ők is a saját gyerekeiknek kezdtek el online rajzfilmeket gyártani: “Az ötlet onnan jött, hogy mindkét gyerek imádta Youtube-on nézni a meséket, de ilyen tartalom mint a NándiMese, csak más nyelveken volt elérhető. A kisebbik gyerek még nem is tudott beszélni és féltünk, hogy a sok külföldi tartalom nem lesz jó hatással a beszédfejlődésére. Ne nézzen külföldi tartalmat, ha még magyarul sem tud. Ekkor jött az ötlet, hogy végül is ilyet mi is tudnánk csinálni, csak magyarul. Eleinte csak mi néztük, aztán lassan elterjedt a baráti körben, de mi csodálkoztunk a legjobban, amikor ismeretlen szülők küldtek köszönő leveleket azzal, hogy a gyerekeik mennyire szeretik a meséinket. Vagy amikor a srácokat az oviban kérdezgették, hogy mikor készül el az új rész és mi lesz benne.”
Kézműves meseforradalom
Bár lassan ébrednek a nagyobb cégek (főleg sikeres gyerekkönyveket ültetnek át videóra), és a gyerektévék is igyekeznek kihasználni a netet, a Youtube-os mesevilágban egyelőre a kézműves amatőr tartalom a király. Családi hobbicsatornák verik le a profi háttérrel futó stúdiókat, pedig náluk aztán nincs filmalapos állami támogatás, meg pályázati pénzek. A miértre minden általunk megkérdezett ugyanazt mondta: nem is nagyon merült fel bennük, hogy ilyen forrásokat keressenek, mert egyrészt esélytelennek érzik, hogy kapjanak, másrészt nincs kedvük a bürokrácia útvesztőiben bolyongani.
Egy-egy videó általában pár nap, vagy hét alatt készül el, sima asztali pécén, jellemzően ingyenes vagy pár tízezer forintos animációs szoftverekkel. Viszont ha egyszer felkerült a YouTube-ra, onnantól folyamatosan, éveken át hozza a nézettséget, és azzal a reklámbevételt is. Emiatt nem érdemes a nézettségi adatokat a tévékével egy az egyben összemérni, bármennyire is csábító lenne. Azt viszont nyugodtan kimondhatjuk, hogy már a közepes mesecsatornák is simán milliós nézettségeket tudnak hozni havonta, ez pedig egy tízmilliós országban mindenképpen óriási szó, és a nagy kereskedelmi tévék is összetennék a két kezüket, ha az online kiadásaik így muzsikálnának.
“Nem tudom mi megy a tévében, nincs klasszikus értelemben vett tévénk, idejét sem tudom, mikor néztünk utoljára 'igazi' tévét. Nincs kábeltévé-előfizetésünk sem, ahogy újságot sem hoz a postás. Hírportálokat olvasunk és filmeket, sorozatokat is neten nézünk. A gyerekek már ebbe születtek bele, nekik természetes, hogy a Youtube-on néznek mesét” – árulja el a titkot Koczkás Sándor. A jelek szerint nagyon sokan vannak még így ezzel Magyarországon. A tévét internetre cserélő cordcutterek 2012 körül kezdtek forró témát jelenteni a nyugati sajtóban, ott a fiatal, magasan képzett és aránylag jómódú városi fiatalok rétege hozta el a kritikus tömeget ennek a jelenségnek. Nálunk, pár évvel később, az ő gyerekeik.
Viszont, éppen az amatőr háttér miatt, a magyar mesecsatornáknál hiányzik a nagy nézettségű YouTube-csatornáknál ma már megszokott külső szponzoráció és reklám is. Miközben a nemzetközi piacon azt mondják, ebben van az igazán nagy pénz, nem a YouTube sima reklámos bevételmegosztásában, itthon ez még egyáltalán nem elterjedt. Persze ezzel igazából a nézők csak jól járnak. “A közönség nagyon érzékeny a túlzott reklámozásra, mi ennek látjuk is a hatását más csatornák esetében. Voltak megkereséseink, de sosem sikerült olyan együttműködést kihoznunk, ami a közönségünknek is értékes lehetett volna. Szerencsére nem is voltunk rákényszerülve, szemben sok más youtuberrel, akiknek ez az egyetlen komolyabb bevételi forrása“ – mondja Vass Mónika.
Virítsd a lóvét
A legnagyobb kérdés, ami ott motoszkál mindenkiben, amikor meglátja a milliós nézettségi adatokat, óhatatlanul is az, hogy mennyit lehet ezzel keresni. A gyerekeknek szánt tartalmak úgy általában aránylag értékesnek számítanak a YouTube-on hirdetőknek, és egyre inkább ez a helyzet Magyarországon is. A YouTube partneri szerződése tiltja, hogy konkrét bevételi adatokat tegyen közzé az ember, de több forrásból is úgy hallottuk, hogy az ilyen jellegű, magyar nyelvű tartalmak csúcsidőben, vagyis a karácsony előtti hetekben el tudják érni az 1 dollár per 1000 videólejátszás álomhatárt (a nemzetközi piacon kb. ennek a duplája az átlagos ráta). Egyébként nagyon erős a hullámzás a reklámok árában, a töredékére is visszaeshet, ha éppen nincs szezon. “A csatorna hirdetési bevételeiből még az uborkaszezonban is el tudunk tartani egy 5 fős családot. És ez óriási dolog, ha azt nézzük, hogy azt csinálhatjuk, amit szeretünk, és a magunk főnökei vagyunk” – fogalmaznak a KerekMese készítői.
Ehhez viszont állandóan új tartalmat kell adni a nézőknek. “Az első években nagy volt a nyomás, hetente tettünk fel új videót, akkoriban nem sokat voltunk szabadságon. Ma átlagosan 3 hetente frissítünk, ami még mindig megköveteli, hogy sok ötlet legyen előkészítve. Mindenesetre egy egy hetes nyaralás vagy síelés ma már belefér, de kizárólag úgy, hogy előtte 1-2 nappal fel kell tölteni egy új videót.”
Biztos jó ez így?
A Youtube gyerektévévé válása a szép sikertörténetek mellett persze felvet aggályokat is. A magyar meseyoutube nézettségi adatai is elképesztőek, hát még a nemzetközi piacra termelő csatornáké: a legnagyobb sztárok, a brit Little Lady Bum, vagy a spanyol nyelvterületen arató argentin El Reino Infantil heti 4-500 millió videolejátszást tud felmutatni. De maradjunk a magyar adatoknál: egy olyan országban, ahol kb. 900-950 ezer 10 év alatti gyerek van, csak úgy futhat tucatnyi mesecsatorna párhuzamosan, milliós-tízmilliós nézettségekkel, ha elég komoly a nagyfogyasztók rétege, akik rengeteget ülnek a képernyő előtt. Ezt az angolszász sajtó digitális bébiszitter jelenségnek nevezi: a szülő a gyerek kezébe nyomja az okostelefont vagy tabletet a YouTube-bal, ő pedig órákon át elbűvölve nézi és nyomkodja, és addig sem kell odafigyelni rá.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1454/14541/145416/14541678_8908db49b1e1ac0244a2e9330b5ee0ee_wm.jpg)
Ennek pedig vannak olyan veszélyei is, amik túlmutatnak az ugyanilyen mértékű (szintén nem feltétlenül egészséges) tévénézésen. Például bármilyen ügyesen is állítja össze a YouTube algoritmusa a kapcsolódó videók listáját, azért pár kattintással a legártatlanabb mesétől is el lehet jutni olyan tartalmakig, amiket már nem biztos, hogy megnézetne az ember a gyerekével; de az sem feltétlenül megnyugtató, hogy milyen, és mennyi reklámot tol a gyerek arcába a rendszer. Abban az összes mesegyártó egyetért, hogy bármennyire is kényelmes és önműködő a YouTube végtelenített meserulettje, a legjobb, ha a szülőkkel közösen nézi azt a célközönség.
Cover fotó: Artur Debat/Moment Editorial/Getty Images Hungary
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)