Az oroszok újraindítják legfélelmetesebb bombázójuk sorozatgyártását
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Befejezték a kazáni repülőgépgyárban a hegesztési munkáit annak a Tupoljev Tu-160M2 Blackjack szuperszonikus bombázónak, amivel a jelek szerint újraindul a típus sorozatgyártása, írja a Defence Blog, Jurij Boriszov orosz védelmi miniszterhelyettes gyárlátogatásán elhangzottakra hivatkozva.
A Fehér Hattyú (Belij Lebegy, avagy NATO kódnevén: Blackjack) volt az utolsó nukleáris csapásmérésre alkalmas stratégiai bombázó, amit a Szovjetunióban fejlesztettek a hidegháború folyamán. A Tu-160 a legnagyobb és legnehezebb szuperszonikus repülőgép, ami valaha épült, egyben a leggyorsabb jelenleg is szolgálatban álló bombázó, valamint a legnagyobb és legnehezebb változtatható szárnynyilazású gép a történelemben.
A félelmetes(en szép) Tu-160-ast a hetvenes években fejlesztette a Tupoljev tervezőiroda az amerikai B-1 Lancer bombázóra válaszul. A változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus – a hangsebesség több mint kétszeresével repülő – stratégiai nehézbombázó 1981-ben repült először, és 1984-től 1992-ig gyártották sorozatban. Prototípusokkal együtt összesen 35 darab épült, az utolsó két példány már jóval a sorozatgyártás leállása után, külön szerződés alapján, 2000-ben és 2008-ban.
Jelenleg 16 Tu-160-as gép szolgál az orosz légierőben, azt hogy ezek közül pontosan hány repülésképes, nem tudni. A 2015-ös szíriai bombázásokban ők is részt vettek, ezzel mondhatni átesve a tűzkeresztségen. Az utóbbi időben rendszeresen szerepelnek a hírekben, amint több ország légterét megsértik, vagy fenyegetik járőrözéseik során.
Az új Tu-160-asok (Tu-160M2) valamelyest változott dizájnnal, korszerűsített hajtóművekkel, repülési rendszerekkel épülnek majd, és fegyverzetük is igazodik a 21. századi követelményekhez: a hagyományos és precíziós bombák mellett többek között nagy hatótávolságú Kh-555, Kh-101 és Kh-102 irányított rakétákkal lesznek felszerelve (ez utóbbiak nukleáris robbanófejjel). A tervek szerint Oroszország 30-50 darabot szeretne rendelni a Tu-160M2 bombázókból.
A kérdés mindemellett az, hogy mi lesz a sorsa az évek óta lebegtetett Tupoljev PAK-DA bombázónak, Oroszország következő generációs lopakodójának, amiről többféle koncepciórajz és modell látott már napvilágot, de konkrétumot nem tudni róla. Azt mindenesetre lehet gyanítani, hogy két hasonló célú, egyaránt költséges programot nem tud futtatni egymás mellett az orosz védelmi minisztérium, úgyhogy a PAK-DA valószínűleg jégre kerül egy időre.
Nyitókép: French Air Force / AFP