Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az ember, aki egy napig gazdagabb volt, mint Bill Gates

063 151367140
2017.08.04. 15:08
Zseniális üzletember, milliárdos, rutinszerűen forgatja fel a világot, amikor valami új bizniszbe vág bele, igazi látnok, a szólásszabadság bajnoka – és emellett kibírhatatlan diktátor. Tíz éve erről a jellemzésről mindenkinek Steve Jobs ugrott volna be. Ma Jeff Bezost, az Amazon alapítóját jelenti, aki pár napja Bill Gatest megelőzve a világ leggazdagabb embere lett. De már elmúlt.

Melyik cég formálta leginkább a saját képére az internetet az elmúlt 10-15 évben? Apple? Google? Facebook? Jó tippek, de a helyes válasz az Amazon, ami egy egyszerű online könyvesboltnak indult, és mára ott tart, hogy tulajdonképpen miatta megy az internet. Egyrészt azért, mert elhitette az emberekkel, hogy a neten vásárlás nem ördögtől való, hanem megbízható és kényelmes dolog, másrészt meg szó szerint: a fél internetet az Amazon felhőszolgáltatása hajtja.

Az alapító-cégvezér Jeff Bezos a részvényárfolyamok hullámzása folytán pár napja a világ leggazdagabb embere volt néhány óráig, aztán Bill Gates visszaelőzött. Pedig az Amazon aztán nem egy Apple-féle pénzcsináló nagyüzem, sőt: egy időben a sajtó azt a gúnyos mottót akasztotta a cégre, hogy “no profit, no problem”.

Csak növekedni kell

Nem mondhatni, hogy Jeff beleszületett volna a tutiba: az anyja 17, az apja 18 volt, amikor megszületett; még mindketten gimnáziumba jártak. Egyéves sem volt, amikor az apja elhagyta a családot, és 4, amikor az anyja újra férjhez ment egy Miguel Bezos nevű kubai bevándorló olajmunkáshoz. Aztán beindult a tipikus amerikai tündérmese: Bezos iszonyú kemény munkával bejutott az egyik keleti parti elitegyetemre, a Princetonra, ahol mérnöknek tanult, és a Students for the Exploration and Development of Space űrkutatással foglalkozó tudományos diákszervezet elnöke volt. Innen egyenes út vezetett a Wall Streetre, ahol nagy pénzügyi cégeknek dolgozott programozóként 8 éven át. Végül 1994-ben megalapította a saját bizniszét, az online könyvesbolt Amazont. (Pontosabban a cég neve eredetileg Cadabra volt, de pár hét múlva meg kellett változtatni, mert a kiejtése túlzottan hasonlított a cadaver, vagyis holttest kifejezésre.)

Bezosz? Bézösz?

Bezos családneve kubai származású nevelőapjától való, így spanyol kiejtéssel kell ejteni. A legautentikusabb, ha meghallgatjuk magát Jeffet bemutatkozni, például ebben a videóban. A helyes kiejtés tehát kb. “Bézósz”.

Az Amazon üzleti terve elég unortodox volt, valójában az egész üzletbe  azért ugrott bele  Bezos, hogy kihasználjon egy akkor éppen friss legfelsőbb bírósági döntést, ami kimondta, hogy a postai utánvéttel operáló áruházaknak nem kell azokban az államokban áfát (vagyis az annak nagyjából megfelelő amerikai sales taxet) fizetniük, ahol nincsenek fizikailag jelen. Ezért költözött át New Yorkból Washington államba, hogy egy Bellevue-i garázsban indítsa be a boltot (ez egy kisváros Seattle-től nem messze, a Microsoft-főhadiszállásnak otthont adó Redmond szomszédságában). Bezos annyira jól trükközött az adórendszerrel, hogy egészen 2011-ig a cég csak öt amerikai államban fizetett adót, és külön  Amazon-adótörvényt  kellett hozni a megregulázására.

A másik, még szokatlanabb lépés az volt, hogy Bezos nem akart nyereséget. Mindent a terjeszkedésnek vetett alá, és minden fillért visszaforgatott a cégbe. Az eredeti terv az volt, hogy öt évig nincs profit, csak növekedés van – és az öt év végére pont beütött az internet történetének legnagyobb kataklizmája, a 2000-es nagy dotkom-összeomlás. Eddigre az Amazonnak már volt mindene, amije a százszámra tenyésző trendi internetes startupoknak nem: működő üzleti modellje, óriási felhasználói bázisa és pénze.

A könyvesboltból hamar általános webáruház lett, és 1997-ben megjelent a tőzsdén is (Bezos máig a legnagyobb résztulajdonos, kb. 17 százaléknyi részvénnyel). A céget így is megroppantotta a válság, a 100 dollárt ostromló részvényárfolyam 6 dollárra zuhant – de a vásárlók bizalma kitartott, így végül az Amazon nem az Ebayjel együtt a vérzivatar nagy túlélőjeként jött ki a fél internetet maga alá temető katasztrófából.

Felhőben a siker

Az Amazon a kilencvenes években az internettel együtt nőtt fel, és tette általánosan elfogadottá az online vásárlást. Bezos megelégedhetett volna azzal, hogy a világ legnagyobb online boltját építi fel, és az offline giga-bolthálózatok között is betör a top10-be, de nem tette, ehelyett Steve Jobs módjára elkezdett új piacok felé kacsingatni, sőt, új piacokat teremteni. Utóbbira jó példa az e-könyv olvasó. Az első Kindle 2007 végén jelent meg (alig fél évvel az első iPhone után), és rögtön műfajt teremtett, több milliót adtak el belőle.

Valójában nem ez volt az első e-könyv-olvasó, ahogyan az iPhone sem az első okostelefon – de ez volt az, ami divatot teremtett belőle. Az igazi biznisz persze az volt, hogy rögtön az Amazonon lehetett e-könyveket venni hozzá (lásd még az iPhone és az iTunes/App Store összefonódását), és 2010-re a digitális könyvek forgalma az amerikai Amazonon már meghaladta a papíralapúakét. Amik aztán sokáig szenvedtek, és tavaly kezdődött el a reneszánszuk – de ez már egy másik történet.

Az e-könyv-forradalomnál is nagyobb hatású volt az Amazon felhőszolgáltatása. Az Amazon Web Sercices 2006-ban indult, amikor a felhő még tényleg bárány- volt, és eső esett belőle. A legenda szerint az egész abból indult ki, hogy Bezost idegesítette, hogy a karácsonyi ajándékvásárló szezonra kénytelen méretezni az Amazont kiszolgáló szerverfarmokat, így azok az év maradék 10 hónapjában csak 10 százalékos kihasználtsággal üzemelnek. A nagy ötlet az volt, hogy a mindenkori felesleges számítási és tárhelykapacitást bérbe kellene adni olyan cégeknek, akik nem akarnak saját szerver üzemeltetésével bajlódni.

A dolog enyhén szólva bejött, ma az AWS évi 13 milliárd dolláros biznisz az Amazonnak, és szó szerint a fél internet rajta fut. Például Amazon-szerverekről nézi a világ a Netflixet, ami csúcsidőben a teljes internet adatforgalmának a felét elviszi. És máris itt a következő forradalom: Alexa, az okosotthont vezérlő mesterséges intelligencia (vagyis hát egyszer majd az lesz), akinek csak odaszólunk, hogy elfogyott a sör, vegyél már egy sixpacket, és ő megveszi. Naná, hogy az Amazonról.

Érdekesség, hogy az Amazon saját streamelő szolgáltatása egyébként korábban indult, mint hogy a Netflix átállt volna dvd-kölcsönzésről online videóra, mégis utóbbi tudott igazán berobbanni, amikor elkezdtek saját tartalmat is gyártani, mint egy igazi tévécsatorna. Azóta az Amazon Video is erre mozdult, olyan sorozatokkal, mint az Ember a Fellegvárban, a sokszoros díjnyertes Transparent, vagy a BBC-től lelépett Top Gear-stáb új autós magazinja, a Grand Tour.

A világűrbe és még tovább

A “no profit, no problem” korszaka a 2010-es évek elején-közepén ért véget, ezzel párhuzamosan indult be az Amazon részvényárfolyamának szárnyalása. A 100 dolláros álomhatárt, ami a dotkom-összeomlás előtt majdnem megvolt, csak tíz év alatt, 2009 végére sikerült újra elérni. 2013 őszére megvolt a 300 dolláros szint, 2015-ben az 500, és idén májusban az 1000 is. A cég nyolc év alatt megtízszerezte az értékét: ma a világ negyedik legértékesebb tőzsdei vállalatának számít, a messze legnagyobb bevételű online cégnek, és az USA 8. legnagyobb munkaadójának, több mint 300 ezer alkalmazottal.

Bezos eddigre már rég milliárdos volt. Ami pénzt nem forgatott vissza az Amazonba, azt elég ügyesen fektette be: 1998-ban az akkor még Menlo Park-i garázsban üzemelő Google-be fektetett 250 ezer dollárt - ez ma bő hatmilliárdot ér, ha még megvan (nem tudni, hogy máig megtartotta-e a részesedését, vagy kiszállt). De ott van befektetőként az Uberben, a Twitterben, és még több tucat startupban a zöld energiától a robotikáig, a mesterségesintelligencia-fejlesztéstől a rákkutatásig.

Az igazi szerelme azonban az űrkutatás. Saját űrhajós cége, a Blue Origin a SpaceX-hez hasonlóan újrahasznosítható hordozórakétákban gondolkodik, és 2018-ra tervezi az első űrturista-járat elindítását. Ez egyelőre csak 10-12 percre lépne ki a világűrbe, a műsorban 5 perc súlytalanság, és visszatéréskor 5G gyorsulás szerepel a tervek szerint. Bezos évi egymilliárd dollárt tesz bele saját zsebből.

Az utóbbi években egyre gyakrabban nyilvánul meg politikai témákban is. Több millió dollárral támogatta a melegházasság legalizálásáért küzdő lobbit Washington államban, többször beszólt Trumpnak még az elnökválasztási kampányban, illetve – annak ellenére, hogy többször hangoztatta, hogy a nyomtatott sajtónak legfeljebb 20 éve van hátra – 250 millió dollárért felvásárolta a Washington Postot, az egyik legpatinásabb, 47 Pulitzer-díjat nyert amerikai napilapot. Csak azért, hogy a szabad és minőségi sajtó túléljen. “Csináljanak mindent ugyanúgy, mint eddig, csak a jövőjük miatt ne aggódjanak” - üzente a szerkesztőségnek, ami azóta is dolgozik, és egészen példaértékű módon beszámol a saját tulajdonosa viselt dolgairól is. Most éppen arról írnak, hogy nyomozás indult az Amazon ellen, mert irániakkal üzletelt, megsértve az amerikai szankciókat.

Az Amazon és Bezos legfrissebb húzása pedig a Whole Foods áruházlánc felvásárlása volt, egészen csillagászati, 13,7 milliárd dolláros áron. Az organikus és szuperegészséges élelmiszereiről ismert, nagyon hipszter és nagyon trendi hálózat 430 boltjával az Amazon hazai pályán megy neki a hagyományos bevásárlóközpontoknak - amikről egyébként elemzők azt mondják, éppen az Amazon és az online vásárlás miatt döglődnek annyira az utóbbi években.

De milyen ember Jeff Bezos?

Azon kívül, hogy iszonyúan gazdag, és rendszeresen elképesztő érzékkel nyúl bele az online biznisz következő sikertörténetébe, hát, minimum ellentmondásos a személyisége. A Time magazin már 1999-ben az Év Emberének választotta (ez azóta egyedül Mark Zuckerbergnek jött össze az internetes üzlet hírességei közül), a legnagyobb nemzetközi szakszervezeti szövetség, az ITUC pedig 2014-ben a világ legrosszabb főnökének. “Megtestesíti az amerikai vállalati kultúra minden embertelenségét” - hangzott el a méltatásában. És valóban, a rémtörténetek, ami az Amazon raktáraiban dolgozó egyszerű melósok munkakörülményeiről szólnak, származhatnának akár a Foxconn hírhedt kínai gyáraiból is.

Bezosról a közvetlen munkatársai azt mondják, már-már beteges munkamániás, és megszállott mikromenedzselő, igazi irányításfüggő. Mindenről tudni akar, minden döntésben ő akarja kimondani a végső szót, minden fontos lépésnél ott akar lenni. Gyakorlatilag kézzel vezérel egy 300 ezer fős globális multicéget. Csak a számoknak és az eredményeknek hisz, és mindenkitől elvárja, hogy ugyanúgy életét és vérét adja a cégért, mint ő. Steve Jobshoz hasonlóan őt is egyszerre istenítik és rettegik a beosztottjai. Úgy tűnik, az online biznisz csúcsragadozóinál ez a siker tuti receptje.

Ja igen, még valami, csak hogy az összeesküvés-elméletek hívei is tudják hová tenni: Bezos a hírhedt Bilderberg-csoport titkos konferenciáinak rendszeres résztvevője.

Borítókép: David Mcnew / Getty Images Hungary.