Minden dolgunkba internetet dugnánk?

Meghódította a világot a Dolgok Internete (IoT, Internet of Things), és a vállalatok túlnyomó többsége kritikus fontosságúnak tartja, hogy netkapcsolattal rendelkező eszközökkel is támogassák a munkafolyamatait - derül ki a Vodafone friss jelentéséből az IoT aktuális helyzetéről. Ebben az áll, hogy most leginkább a gyártás, a szállítmányozás és a pénzügyi szolgáltatások területén elterjedt az IoT, és egy év alatt duplájára nőtt azoknak e cégeknek a száma, amelyek legalább ötvenezer behálózott eszközzel rendelkeznek.   

Eközben azonban egy sokkal kényesebb területen, a személyes életünkben is megjelennek a behálózott eszközök, és ez nemcsak előnyökkel jár, hanem korábban soha nem látott veszélyekkel is szembe kell nézni. 

Íme az előnyök: 

1. A gépek átvállalják tőlünk a veszélyes és az unalmas feladatokat. Monitorozzák a környezetünkben a káros és mérgező anyagokat, és elvégzik azokat a monoton munkákat, amelyekkel senki sem foglalkozik örömmel. A gépeknek hála csökkenhet a meghibásodásból eredő váratlan leállások ideje. Ez a fajta előny nemcsak  az iparban jelenik meg, hanem a személyes életünkben is, amikor a sütő magától állítgatja a hőfokszabályzót, így nekünk már csak a tálalni kell a vacsorát. 
2. Pontosabb döntéseket hozhatunk a mérési adatok alapján. Egy vállalatnál ezzel a munkafolyamatokat lehet optimalizálni, otthon többek közt a fűtés, szellőztetés és levegőminőség javítható ily módon. Ezek komoly anyagi előnnyel járhatnak.
3. A testen hordott szenzorok segítségével többet megtudhatunk a magunkról, és ez alapján pontosabb döntéseket hozhatunk az egészségünkkel, életmódunkkal kapcsolatban.

Ezzel együtt a hátrányokat sem hallgathatjuk el:

1. Nem mindig tudható, hová kerülnek a begyűjtött adataink. Bizonyos eszközök a felhőben tárolják a méréseket, és korábban is előfordult már, hogy ezeket az információkat anonim módon értékesítették. Sajnos volt olyan eset, amelyben az anonim adatokat mégicsak vissza tudják fejteni, hogy pontosan kihez tartoznak. Szintén a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat erősíti, hogy a gyártók gyakran elhanyagolják az eszözeiket, egy idő elteltével nem frissítik többé a firmware-t. Ezzel hekkerek által kihasználható biztonsági rések kerülhetnek az eszözökre, és illetéktelen kézbe kerülhetnek a legszemélyesebb adataink. 
2. Minden szenzor pénzbe kerül, sőt, az adatok begyűjtéséhez és feldolgozásához kommunikációs infrastruktúrára, komoly számítási kapacitásra, valamint szakértői elemzésekre is szükség van. Meg kell találni az egyensúlyt az eszközök és a használat ára, valamint a begyűjtött információk elemzéséből fakadó előnyök között, nehogy fölöslegesen túlköltekezzünk.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a hazai közönség hogyan fogadja a Dolgok Internetét? Korábbi kutatások kimutattak ugyan némi kétkedést, óvatosságot, de a technológia olyan gyorsan fejlődik (főleg ezen belül az IoT), hogy az akkor gondolatok mára teljesen érvényüket veszthették.