Találkoztunk az igazi robotzsaruval

Sokféle biztonsági őrrel találkoztunk már. Az izomkolosszusok minden porcikájukkal azt üzenik, hogy ne kérdezzünk, csak húzzunk a fenébe, minél gyorsabban és minél messzebbre, a spektrum másik végén pedig a kedves portás bácsik ülnek. Persze ez is olyan foglalkozás, ami előbb vagy utóbb eltűnik, a digitalizáció és a gépesítés áldozatává válik.

A Szilícium-völgyben találkoztunk először két keréken guruló biztonsági őrrel. A híre megelőzte, a Knightscope robotja volt az, amit egy bevásárlóközpont szökőkútjából kellett kihalászni, a netes trollok szerint így akart véget vetni silány életének.

A képeken úgy mutat, mintha egy hobbirakéta csúcsa lenne, amire már csak a hajtóműveket kell felszerelni, a valóságban viszont inkább olyan, mint egy indokolatlanul hightech kinézetű guruló kuka.

Újságírókból álló nemzetközi csapatunk a Samsung kaliforniai központjaiban találkozott a robotokkal. Az egyik K5 típusú egység oda-vissza járőrözött egy előre kijelölt útvonalon, a másik egy nagyobb területet járt be az épületek közt. Néha megállt, amikor észlelte a jelenlétünket, márpedig ha mi látjuk, akkor egészen biztos, hogy a robot is lát minket, hiszen minden irányban felszerelték kamerákkal. Szerencsére tudta már, hogy mi jó fiúk vagyunk, ezért készítettek mindenkiről fotót a vállalat recepcióján, amikor bejelentkeztünk az előadások előtt.

Mi történt volna, ha nem ismer fel minket? Valószínűleg semmi. A  kameráit egy ráterített pokróccal le tudnánk fedni, és egészen biztos, hogy egy jól irányzott rúgással pillanatok alatt feldönthető, hogy aztán ott vergődjön, mint egy hátára fordított teknős.  A tréfás kedvű német kollégák megpróbálták fenyegetőn körülállni, de erre csak annyi történt, hogy a robot egy laza hellóval odaköszönt nekik, és amint egy nagyobb rés keletkezett az emberek gyűrűjén, elindult, hogy folytassa a járőrözést.

Félelmetesebb lenne, ha felszerelték volna legalább egy sokkolóval, vagy esetleg könnygázt tudna kiereszteni magából, 

Fizetés nélküli szabadság     

Az amerikai vállalatok főleg azért alkalmaznak robotzsarukat, mert pár ilyen eszközzel évente több százezer dollárnyi kiadást megspórolhatnak. Az emberi munkaerő drága, a Knightscope nagyjából feleannyit kér óránként, mint amennyibe egy élő biztonsági őr kerülne. A Verge szerint nagyjából 7 dollár a robotok óradíja, és ez alapján elég jó fizetést kaphatnak az emberi őrök, de azt is figyelembe kell venni, hogy minden sokkal drágább arrafelé. Havi 2500 dollárból ott nem lehet rendesen megélni.

Az is növelheti a robotok népszerűségét a Szilícium-völgyben, hogy a mérnökök így még kevesebb átlagemberrel találkoznak, és megmaradhatnak a maguk dzsentrifikált, valóságtól elszigetelt buborékjában. Az is biztos, hogy a robot nem szól be, amikor rokkantkártyás Porschévsl parkolnak le a főbejárat közelében, ami ott is népszokás.

Ebben a buborékban talán rossz érzést is keltene egy igazi fegyveres őr jelenléte. Oké, hogy Kalifornia is a vadnyugat része, de mégsem egy Arizona, Nevada vagy Texas, ahol gyakoribb a fegyverviselés. Az utóbbi államokban viszont a robotzsarunak nem lenne sok esélye a túlélésre. Arrafelé előszeretettel lőnek célba, emiatt még az utcai távközlési dobozokat is golyóállóra tervezik. A K5 tetején meg pont elférne egy sörösdoboz, és mindenki tudja, hogy a mozgó célpont izgalmasabb.