Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

A Concorde óta nem volt ilyen gyors a transzatlanti repülés

000 DV1604289
2018.01.30. 18:37

Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy az Egyesült Államokból Európába tartó utasszállítók a menetrend szerinti menetidőnél jelentősen gyorsabban teszik meg az utat. Ennek oka egy légköri jelenség, de nem biztos, hogy megéri a nagy sietség – írja a Wired.

A Norwegian légitársaságnak például az elmúlt hetekben több gépe is átlépte az 1200 kilométer per órás sebességet, holott a sztenderd utazósebessége jó 300 kilométer per órával kevesebb. Az egyik Norwegian-gép, egy Boeing 787-9 Dreamliner új rekordot állított fel a hangsebesség alatti transzatlanti utazásra:

mindössze 5 óra 13 perc alatt tette meg a New York-London távot.

Ezzel egyébként a British Airways gépének 2015-ös rekordját döntötte meg, méghozzá 3 perccel. (Az azóta a forgalomból kivont, szuperszonikus Concorde természetesen még mindig abszolút rekorder a maga 2 óra 53 percével.)

A rekord és a mostanában tapasztalható több hasonlóan gyors út mögött nem valamilyen technológiai fejlesztés áll, hanem egy légköri jelenség: a futóáramlatok. Ezek a légkör magasabb tartományait uraló légmozgások, és ahogy az erről szóló korábbi Ma is tanultam valamit-cikkünkben írtuk, nagyjából így születnek:

  • A sarkvidékeken hideg van, az Egyenlítő környékén meg meleg.
  • A meleg levegő felszáll, a hideg beáramlik a helyére.
  • Ezt az egészet megkavarja a Föld forgása.

Így létrejön egy olyan rendszer, amelyben az Egyenlítő környékén nyugatra fúj a szél a felső légkörben, a szubtrópusi övezetektől a sarkokig pedig keletre, méghozzá annál erősebben, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz. A repülőgépek utazási magasságában ez praktikusan 160-300 kilométer per órás hátszelet jelent keletre, és ugyanekkora ellenszelet nyugatra. Kivéve az Egyenlítő környékét, ahol mindez pont fordítva működik, csak éppen arrafelé nem jár annyi kelet-nyugati irányú repülőjárat.

(A Boeing egyébként a Concorde-dal szemben azért nem lépte át a hangsebességet, mert bár a felszínhez képest gyorsabban haladt, mint a hangsebesség, a levegőhöz képest, amelyben haladt, nem, hiszen a légáramlat is ment vele, pontosabban vitte magával.)

A Norwegian új rekordját is ezek a futóáramlatok tették lehetővé, ahogy a korábbi rekordot is 2015-ben. A légi társaságok régóta kihasználják ezt a jelenséget, hogy gyorsítsák az utat, illetve csökkentsék az üzemanyag-fogyasztást. (Hiszen ha visz az áramlat, lehet spórolni az üzemanyaggal.) Az ilyen rekorddöntögetően extrém spórolás viszont a pr-értékétől eltekintve némileg kontraproduktív. Egyrészt azért, mert a futóáramlatok magasságában gyakoribb a turbulencia, ami veszélyt jelent, ezért érdemes elkerülni. Másrészt gazdaságilag se kifizetődő, ha túlságosan korán ér oda a gép a célállomásra, hiszen elég szorosak a menetrendek, így könnyen előfordulhat, hogy a gép le se tud rögtön szállni, mert nincs szabad pálya.

Nyitókép: Poppe Cornelius/AFP

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?