Levegőben az első régi-új orosz nehézbombázó

“A legszebb repülőgép a világon” – hangzik el egy nő szájából az alábbi videón 0:53-kor, és nehéz nem egyetérteni vele. Az alig másfél perces felvételen egyébként azt látjuk, hogy felszáll, tesz pár próbakört, majd leszáll az orosz légierő egyik új szuperszonikus nehézbombázója, a Pjotr Gyejnyekin névre keresztelt Tu-160.

A kazáni Gorbunov repülőgépgyárban elkészült repülőgép az első új Tu-160-as azóta, hogy 1992-ben leálltak a sorozatgyártásával. A stratégiai nehézbombázó repülőgép január 25-én gördült ki első tesztrepülésére, és felszállás után gond nélkül tette meg az első légi manővereket körülbelül 300 méteres magasságban. A hétperces bemutató repülésen jelen volt Szergej Sojgu védelmi miniszter, Dimitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Putyin orosz elnök is.

A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a most bemutatott új Tu-160-as még nem tekinthető a típus továbbfejlesztett változatának, a Tu-160M prototípusának, mivel csak kisebb modernizáláson esett át, a gép szerkezeti elemei, a hajtóművek megegyeznek a korábbi Tu-160-as gépekével. A továbbfejlesztett típus teljes dokumentációját várhatóan az év közepén kapja meg a gyár, addig nem tudnak érdemben hozzáfogni a gyártáshoz.

A Tupoljev beszámolója szerint a sorozatgyártáshoz szükséges legnagyobb gyártástechnikai fejlesztéssel elkészültek: a repülőgép titán tartószerkezetének építését végző elektronsugaras hegesztőrendszer már működik is. A gyártó azt állítja, hogy ez a gép a világ legnagyobb, titánelemek hegesztésére alkalmas szerkezete, ami óránként 36 méternyi varrat hegesztésére képes. A Tu-160-as is kivételes ebből a szempontból, teljes tömegének csaknem harmadát teszi ki titán, ami jelenleg rekord a repülőgépek közt.

Az eseményről beszámoló orosz híradások kiemelték, hogy a Tu-160M saját fedélzeti rakétavédelmi rendszere lesz. Ez radarjával képes lesz majd több száz kilométeres távolságból észlelni, ha légvédelmi rakéta veszi célba a repülőgépet, és álcélpontok sokaságát kibocsátva eltéríteni a támadó eszközt célpontjától.

A továbbfejlesztett hajtóműveknek köszönhetően a Tu-160M a hangsebesség kétszeresénél is gyorsabban tud majd röpülni, akár 18 kilométeres magasságban, ami az ellenséges légvédelmi rendszerek ellen ugyancsak előnyös tulajdonság. Fegyverzete többféle robotrepülőgép (Kh-55, Kh-55SM, Kh-101, Kh-102) és Kh-15 nukleáris levegő-föld rakéta lesz.

1984-től 1992-ig ment a sorozatgyártás

A Fehér Hattyú (Belij Lebegy, avagy NATO kódnevén: Blackjack) volt az utolsó nukleáris csapásmérésre alkalmas stratégiai bombázó, amit a Szovjetunióban fejlesztettek a hidegháború folyamán. A Tu-160 a legnagyobb és legnehezebb szuperszonikus repülőgép, ami valaha épült, egyben a leggyorsabb jelenleg is szolgálatban álló bombázó, valamint a legnagyobb és legnehezebb változtatható szárnynyilazású gép a történelemben.

A félelmetes(en szép) Tu-160-ast a hetvenes években fejlesztette a Tupoljev tervezőiroda az amerikai B-1 Lancer bombázóra válaszul. A változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus – a hangsebesség több mint kétszeresével repülő – stratégiai nehézbombázó 1981-ben repült először, és 1984-től 1992-ig gyártották sorozatban. Prototípusokkal együtt összesen 35 darab épült, az utolsó két példány már jóval a sorozatgyártás leállása után, külön szerződés alapján, 2000-ben és 2008-ban.

A következő 3-4 évben hosszú tesztsorozat vár a 08-04 sorozatszámú, részben még meglévő fődarabokból épített, régi-új bombázóra. Ha az összes próbarepülés sikerrel zárul, akkor 2021-ben újra indulhat a modernizált típus sorozatgyártása. A tervek szerint Oroszország több tucatot szeretne rendelni a Tu-160M bombázókból, erről a bemutató repülés napján szerződést is kötött a védelmi minisztérium és a gyártó cég.

Jelenleg 16 Tu-160-as gép szolgál az orosz légierőben, azt hogy ezek közül pontosan hány repülésképes, nem tudni. A 2015-ös szíriai bombázásokban ők is részt vettek, ezzel mondhatni átesve a tűzkeresztségen. Az utóbbi időben rendszeresen szerepelnek a hírekben, amint több ország légterét megsértik, vagy fenyegetik járőrözéseik során.

Érdemes megemlíteni, hogy az orosz légierő csúcskategóriás bombázói mind külön nevet kapnak. Az első repülésen sikerrel átesett gép egy tavaly 79 éves korában elhunyt orosz tábornok, Pjotr Gyejnyekin nevét viseli. Gyejnyekin 1991-1992-ben a szovjet légierő főparancsnoka, 1992-1998 között az Orosz Föderáció légierejének parancsnoka volt.