![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Milliónyian próbálják kiradírozni magukat az internetről
További Tech cikkek
-
Az Europol elárulta, mennyi áldozata volt napont a kiberbűnözésnek 2023-ban
- A Microsoft elárulta, hány gépet érintett a globális informatikai hiba
- Ismét elérhető a Wizz Air online rendszere
- A szakértő szerint a CrowdStrike-incidens volt a világtörténelem legsúlyosabb IT-katasztrófája
- CrowdStrike-incidens: elmagyarázzuk, hogy állhatott fejre a világ egy szoftverhiba miatt
A „felejtéshez való jog” 2014 óta biztosított az EU-ban, azóta lehetséges olyan kéréssel fordulni a netes keresők anyacégeihez, hogy távolítsák el a kérelmezőre vonatkozó adatokat. A keresőtalálatok közül való kiradírozás lehetősége körül azóta is sok a vita, a kérdés kapcsán a személyes adatokhoz való jog és és a nyilvánosság szempontja ütközik össze – és külön probléma, hogy a nemzetállami keretek között működő jog miként szabályozhatja a globális netet. Jelenleg az eltávolítás csak az adott országra vonatkozik, máshol nem tüntetheti el magát olyan könnyen az ember.
A Google hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése (pdf-ben itt olvasható a teljes szöveg) szerint az elmúlt négy évben összesen 2,4 millió eltávolítási kérelem érkezett hozzájuk Európából. A legtöbb a franciáktól (483 ezer), németektől (408 ezer) és az Egyesült Királyságból (305 ezer). Magyarország méreténél fogva sincs az éllovasok között, tőlünk 2014 óta 20,727 eltávolítási kérelem érkezett be, ezeknek a 2,1 százaléka vonatkozott arra, hogy valamilyen kormányzati intézmény oldaláról töröljék a kérelmező személyes adatait.
![https://blog.google/topics/google-europe/updating-our-right-be-forgotten-transparency-report/](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1952/19522/195226/19522649_0b5468afe2a07bf2ef2c3d8911525655_wm.png)
A Google az európai kérelmek összesen 43 százalékának adott helyt, a többi esetben nem látták megalapozottnak a kérést. A kérelmek nagyjából harmada a közösségi médiából vagy linkgyüjteményekből való törlésre vonatkozott, egy további ötöde pedig az illető jogi, rendőrségi ügyeire, például korábbi bűncselekményben való szerepére irányult, arra, hogy ne derüljün ki a netről, hogy priusza van.
A jelentés megjegyzi, hogy a kérelmeknek egy növekvő hányada egy kislátszámú kérelmezői körből, ügyvédektől és a személyes PR-ral foglalkozó ügynökségektől érkezett, vagyis az emúlt négy évben kialakult egy olyan szakértői kör, mely a jogi lehetőséggel élve az internetről való kiradírozásból él.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)