Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megrajzolták a világ legnagyobb családfáját, nagyobb, mint Magyarország

2018.03.02. 15:37

Elkészült a világ legnagyobb családfája: 13 millió, többnyire európai és észak-amerikai embert köt össze 500 évre visszamenőleg. Aki próbálkozott már saját családfa készítésével, és ismeri az érzést, hogy milyen az anyakönyvekben megtalálni egy-egy ismeretlen őst, el tudja képzelni (vagy inkább el se tudja képzelni), mit jelent egy 13 milliós családfa.

Ez a magyar népesség nagyságával vetekedő tömeg természetesen nem egyetlen családból származik a szó hagyományos értelmében, de a kutatóknak – komolyabb matematikai modelleket is bevetve – sikerült összekötni a különböző famíliákat. Amióta a családfa-kutatás egyre inkább a netre költözik, hatalmas mértékben bővülnek a lehetőségek. Az egyszeri hobbikutatónak is nagyszerű, hogy egyre több régi egyházi és polgári anyakönyv böngészhető digitalizálva, de szintén nagy potenciál van abban, hogy a közösségi felületeken lehetőség van a mások által feltöltött, nyilvánossá tett családfák felé kapcsolatot találni – ha szerencsénk van, egy egész kapcsolódó oldalágra bukkanhatunk, melyben nekünk is megtalálható néhány felmenőnk.

A most elkészült óriásfa is így állt össze, csak kicsit szisztematikusabban. A Columbia Egyetem és a New York-i Genome Center kutatói a genealógiai kutatásokban és DNS-tesztekben utazó MyHeritage által fenntartott oldal, a geni.com gigantikus adatbázisából dolgoztak, ebből vizsgálták át 86 millió ember profilját a világ minden tájáról. A 86 millió profil letöltése után részben matematikai gráfelméletek segítségével kapcsolták össze az egyes embereket, átlagosan 11 generációra visszamenőleg. A hálózatban így is sok a hiátus; ahhoz, hogy megtalálják a 86 millió ember közös ősét, a számítások szerint 65 generációval ezelőttig kellene visszamenni – ez körülbelül Krisztus és a Római Birodalom idejét jelentené; eddig természetesen nincsenek dokumentált anyakönyvek.

A családfa összeállítása mellett érdemi kutatási kérdéseket is vizsgáltak: részben a házasodási mintákat, részben a gének szerepét az élettartamban. Utóbbi kapcsán a megállapításuk szerint a géneknek kisebb súlya van abban, hogy ki mennyit él, mint gondolni szokás.

Az amerikai-izraeli kutatócsoport által elemzett adatok szerint a házasodás a modernizációval egyre nagyobb távolságokat ölel át.  Míg például az amerikaiak többsége 1750 előtt 10 kilométeres körzeten belül talált magának házastársat, az 1950-es években már átlagosan 100 kilométert utaztak, „hogy megtalálják életük társát” – írja összefoglalójában az MTI. Az is kiderült, hogy az elmúlt 300 évben több nő változtatott lakóhelyet, mint férfi (ezt a mintát hívjuk patrilokális házasságnak), viszont ha a férfiak vándoroltak el, messzebbre mentek, mint a nők.

Egy újabb érdekes adat (de most tényleg:) 1850 előtt gyakrabban házasodtak a tágabb rokonságon belül. Akkor még többen házasodtak a 4. fokú unokatestvérükkel, vagy annál is közelebbi rokonnal, mint azon kívül. 

A kutatók hárommillió, 1600 és 1910 között született rokon adatai alapján arra is készítettek egy számítógépes modellt, hogy megvizsgálják a gének szerepét a várható élettartamban. Eddig a legtöbb kutató abból indult ki, hogy az örökítőanyag 15-30 százalékban felelős a hosszú életért. A családi elemzésből azonban az derült ki, hogy az eseteknek az csak 16 százalékában mérvadó. A jó gének ráadásul átlagosan mindössze 5 évvel növelik meg az élethosszt.

„Ez nem sok. Más tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás 10 évet vesz el az életből. Ez azt jelenti, hogy az életben hozott döntések nagyobb súllyal esnek latba, mint a gének”

– mondta a tanulmány egyik szerzője, Yaniv Erlich.