Ilona
17 °C
32 °C

Megrajzolták a világ legnagyobb családfáját, nagyobb, mint Magyarország

2018.03.02. 15:37

Elkészült a világ legnagyobb családfája: 13 millió, többnyire európai és észak-amerikai embert köt össze 500 évre visszamenőleg. Aki próbálkozott már saját családfa készítésével, és ismeri az érzést, hogy milyen az anyakönyvekben megtalálni egy-egy ismeretlen őst, el tudja képzelni (vagy inkább el se tudja képzelni), mit jelent egy 13 milliós családfa.

Ez a magyar népesség nagyságával vetekedő tömeg természetesen nem egyetlen családból származik a szó hagyományos értelmében, de a kutatóknak – komolyabb matematikai modelleket is bevetve – sikerült összekötni a különböző famíliákat. Amióta a családfa-kutatás egyre inkább a netre költözik, hatalmas mértékben bővülnek a lehetőségek. Az egyszeri hobbikutatónak is nagyszerű, hogy egyre több régi egyházi és polgári anyakönyv böngészhető digitalizálva, de szintén nagy potenciál van abban, hogy a közösségi felületeken lehetőség van a mások által feltöltött, nyilvánossá tett családfák felé kapcsolatot találni – ha szerencsénk van, egy egész kapcsolódó oldalágra bukkanhatunk, melyben nekünk is megtalálható néhány felmenőnk.

A most elkészült óriásfa is így állt össze, csak kicsit szisztematikusabban. A Columbia Egyetem és a New York-i Genome Center kutatói a genealógiai kutatásokban és DNS-tesztekben utazó MyHeritage által fenntartott oldal, a geni.com gigantikus adatbázisából dolgoztak, ebből vizsgálták át 86 millió ember profilját a világ minden tájáról. A 86 millió profil letöltése után részben matematikai gráfelméletek segítségével kapcsolták össze az egyes embereket, átlagosan 11 generációra visszamenőleg. A hálózatban így is sok a hiátus; ahhoz, hogy megtalálják a 86 millió ember közös ősét, a számítások szerint 65 generációval ezelőttig kellene visszamenni – ez körülbelül Krisztus és a Római Birodalom idejét jelentené; eddig természetesen nincsenek dokumentált anyakönyvek.

A családfa összeállítása mellett érdemi kutatási kérdéseket is vizsgáltak: részben a házasodási mintákat, részben a gének szerepét az élettartamban. Utóbbi kapcsán a megállapításuk szerint a géneknek kisebb súlya van abban, hogy ki mennyit él, mint gondolni szokás.

Az amerikai-izraeli kutatócsoport által elemzett adatok szerint a házasodás a modernizációval egyre nagyobb távolságokat ölel át.  Míg például az amerikaiak többsége 1750 előtt 10 kilométeres körzeten belül talált magának házastársat, az 1950-es években már átlagosan 100 kilométert utaztak, „hogy megtalálják életük társát” – írja összefoglalójában az MTI. Az is kiderült, hogy az elmúlt 300 évben több nő változtatott lakóhelyet, mint férfi (ezt a mintát hívjuk patrilokális házasságnak), viszont ha a férfiak vándoroltak el, messzebbre mentek, mint a nők.

Egy újabb érdekes adat (de most tényleg:) 1850 előtt gyakrabban házasodtak a tágabb rokonságon belül. Akkor még többen házasodtak a 4. fokú unokatestvérükkel, vagy annál is közelebbi rokonnal, mint azon kívül. 

A kutatók hárommillió, 1600 és 1910 között született rokon adatai alapján arra is készítettek egy számítógépes modellt, hogy megvizsgálják a gének szerepét a várható élettartamban. Eddig a legtöbb kutató abból indult ki, hogy az örökítőanyag 15-30 százalékban felelős a hosszú életért. A családi elemzésből azonban az derült ki, hogy az eseteknek az csak 16 százalékában mérvadó. A jó gének ráadásul átlagosan mindössze 5 évvel növelik meg az élethosszt.

„Ez nem sok. Más tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás 10 évet vesz el az életből. Ez azt jelenti, hogy az életben hozott döntések nagyobb súllyal esnek latba, mint a gének”

– mondta a tanulmány egyik szerzője, Yaniv Erlich.