A kamut szívesebben osztjuk, mint az igazságot

A twitterezők lelkesebben osztják a hazugságot, mint az igazságot, így a valótlanságok terjedését nem érdemes botokra kenni, mert mi, emberek vagyunk leginkább felelősek emiatt – írja a Wired egy új kutatás alapján.

Az amerikai elnökválasztás utáni álhírhisztéria első számú céltáblája ugyan a Facebook, de a Twitter is bőven megkapja a magáét, elsősorban az oldalon burjánzó politikai botok, vagyis az politikai üzeneteket felpörgető automatizált fiókok miatt. A Science folyóiratban megjelent tanulmány viszont azt állítja, hogy nem fair a botokra kenni az álhírek áradatát, ugyanis

A tanulmány megállapította, hogy a hamis híreket 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztották tovább az emberek Twitteren, pedig az ilyeneket megosztó fiókoknak jellemzően kevesebb követője van és kevésbé is aktívak. (Vagyis kevesebb további emberhez jutnak el a megosztásaik, így logikusan kevésbé kéne, hogy ezek továbbterjedjenek.)

Gép nélkül is megy a hülyeség terjesztése

A kutatók fogtak 3 ezer olyan sztorit, amelyekről hat nagy tényellenőrző oldal valamelyike megállapította, hogy igaz-e vagy nem, majd ezeknek a terjedését követték nyomon. Eddig ez a legnagyobb tanulmány, amely a hamis információk twitteres terjedését vizsgálta: összesen 3 millió fiókot és 4,5 millió tweetet elemeztek 2006 és 2017 között. A vizsgált fiókok 15 százaléka volt bot, de amikor ezeket a kutatók kivették az egyenletből, azt látták, hogy ezek nélkül is az álhírek dominálnak a valóság felett.

A hamis hírek minden hírkategóriában messzebb, gyorsabban és mélyebben terjednek, mint az igazság. 

– mondta Sinan Aral, az MIT Media Lab kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Aral szerint hiába szól minden arról a mainstream média cikkeitől a kongresszusi vizsgálóbizottságok meghallgatásaiig, hogy a botok mekkora problémát jelentenek, valójában túlértékelt a szerepük. Valóban felelősítik ugyan az álhírek terjedését, de ugyanígy az igaziakét is, és a hamis információk nélkülük is elég jól elvannak. A kutató szerint az emberek lelkes álhírterjesztésének az lehet az oka, hogy szeretünk újdonságokat megosztani, márpedig az álhírek gyakran kínálnak új és nagyobbat ütő állításokat, mint a valódi hírek.

Azt Aral is megjegyezte, hogy – okozza is bármi a terjedésüket – az álhírek valódi hatását igen nehéz meghatározni:

Nem láttam még döntő bizonyítékot arra, hogy a közösségi média politikai polarizációt okoz. De azt se hiszem, hogy ez egy lényegtelen téma. Azt gondolom, hogy nagyon komoly probléma

– mondta.