Mintha a beteg testében tapogatna az orvos

A szív- és érrendszeri megbetegedések egész Európában a vezető halálokok között szerepelnek. Az elmúlt években a kardiológiai műtéti technikákban jelentős fejlődés történt, és egyre több az úgynevezett endoszkópiás, illetve azon belül a laparoszkópiás – a has felnyitása nélküli, a hasüreg és medenceüreg diagnózisát és operációját mindössze apró bevágásokkal lehetővé tévő – eljárás.

Ez az egyszerűbb műtét a betegnek is kevésbé megterhelő fizikailag. A jelenleg használatos beavatkozásoknál azonban az orvos nem érzékelhet mindent, például nem tapinthat, hiszen monitoron látott képek alapján dolgozik, így ez a kímélőbb eljárás sok esetben eddig nem volt alkalmazható.

Az FRK (Fundacja Rozwoju Kardiochirurgii – Kardiológiai Sebészeti Alapítvány) MIS műtéti robotcsalád, a Polish RobinHeart smart laparoszkópiás eszközébe építve és a műtőrobot vezérlő rendszerébe integrálva, sikeresen mutatták be a mesterséges tapintás-érzékelés és az erőinformáció visszacsatolhatóságát.

A csapat tapintási és erőinformációk visszajelzésére katéterbe építhető többelemes nyomásmérőt és ultrahangos képalkotó rendszert, illetve a laparoszkóp csipeszébe integrált erő- és nyomásmérő eszközöket fejlesztett. Ezek a rendkívül kisméretű apparátusok teszik lehetővé, hogy a laparoszkópiás beavatkozások során több információ jusson el a műtéti területről a sebészhez. A tesztek alapján a sebészeti robotok segítségével költséghatékonyabbá, betegbarátabbá tehetők a minimális sebészeti beavatkozással járó műtétek, ráadásul az eljárással várhatóan a betegek túlélési esélyei is javulnak – áll az MTA Indexhez eljuttatott közleményében.

A magyar csoportot az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) koordinálta és biztosított hazánkban egyedülálló mikrotechnológiai tudásbázissal rendelkező laboratóriumot. A magyar kutatók mikromechanikai erőérzékelők elektromechanikai integrációjának kidolgozásával vettek részt a projektben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a demonstrációs laparoszkóp csipesz és a jelfeldolgozó elektronika kidolgozását végezte, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája a fejlesztett eszközök tesztelésének orvostechnikai hátterét biztosította, a nemzetközi konzorciumot pedig a Philips vezette.

Fejlesztéseink elsődleges célja az volt, hogy erővisszajelzést, virtuális tapintásérzetet tudjunk biztosítani az operációt végző sebésznek. Összességében elmondhatjuk, hogy sikerült az általunk fejlesztett érzékelő és jelfeldolgozó rendszert – a jelkiértékelő algoritmust is beleértve – integrálni egy robot vezérlőrendszerébe, és ezzel kétirányú irányítás/erő visszacsatolás funkciót, vagyis kétirányú ember-gép kapcsolatot létrehozni sebészeti robot alkalmazásban

– mondta Fürjes Péter projektvezető, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, BioMEMS csoport vezetője. 

„Meggyőződésünk volt, hogy ha megvizsgáljuk és demonstráljuk a különböző érzékelési lehetőségek alkalmazhatóságát a minimálisan invazív műtéti, valamint katéteres rendszerekben és műtéti robotokban, bizonyos mértékig visszaadhatjuk a műtétet végző sebész számára az elvesztett közvetlen érzékelési funkciókat” – tette hozzá Fürjes Péter.