Féltik a magyarok a demokráciát az álhírektől

Az Európai Bizottság kérésére felállított, az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó független munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, írja az MTI. A dokumentum szerint az internetes platformok fokozott átláthatóságára van szükség, közölte az uniós bizottság hétfőn.

Az állásfoglalás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége.

A jelentéstevők szerint a probléma kezelése érdekében olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen. Védelmezni kell továbbá az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják. A szakértői csoport ezenfelül azt szorgalmazza, hogy készüljön kódex a követendő alapelvekről, amelynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elkötelezhetnék magukat.

Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett felmérés közzétett eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint az EU tagállamaiban "sok álhír" lát napvilágot.

A felmérés eredményei a minőségi tömegtájékoztatás fontosságára is felhívták a figyelmet. A válaszadók a hagyományos médiát - 70 százalékuk a rádiót, 66 százalékuk a televíziót, 63 százalékuk a nyomtatott sajtót - tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak. Az adatok az európai átlaghoz hasonló megoszlást tükröznek a magyarok körében is. Eszerint 50 százalékuk a rádiót, 48 százalékuk a televíziót és 33 százalékuk a nyomtatott sajtót tekinti a legmegbízhatóbb hírforrásnak.