Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ebből a számítógépből bármit építhetünk

IMG 20180320 095651
2018.03.24. 18:19
A pár hete megjelent Raspberry Pi 3 B Plus miniszámítógép pont úgy néz ki, mint a tavalyelőtti verzió, belül viszont jól sikerült az upgrade, a rendszer jóval stabilabb és kezelhetőbb lett.

Egyetlen általános célt tűzött ki maga elé a Raspberry Pi Alapítvány, hogy a bankkártya méretű számítógépével segítse az informatika és a programozás iskolai oktatását. Ez olyan jól összejött nekik, hogy a tanulókon kívül a filmrajongók, a játékosok és az okosotthont építők is örömmel kísérleteznek a Raspberryvel, és senki sem úszhatja meg a dolgot tanulás nélkül.

A miniszámítógép márcusban bemutatott Pi 3 B Plus verziója egy picit erősebb és jóval használhatóbb lett, de még mindig borzasztóan minimalista, az ára pedig pofátlanul alacsony, csak 12 ezer forint. A nyomtatott áramkörön találunk pár usb-portot, egy hálózati csatlakozót, jackdugót és hdmi-t, a rendszer microSD kártyáról fut, és ennyi az egész, ha csak azt vesszük számításba, amit első ránézésre bárki felismer. Van még két speciális csatlakozó, az egyikre a Raspberry által kiadott kamerákat, a másikra kis méretű érintőkijelzőt köthetünk, és igen látványos a sok tüskéből álló bővítőport, amivel még több extra képességet adhatunk a gépnek.

Minden pont ott van, mint az előző modellen

Ennek jó oka van, így tudták garantálni, hogy senkinek se kelljen nulláról újraépíteni a rendszerét, elég csak az alaplapot kicserélni újabbra, és visszakötni a csatlakozókat a helyükre. Nyilván ezzel akart a Rasberry némi garantált bevételre szert tenni azoktól a felhasználóktól, akinek tényleg csak egy kis plusz kakaó kell.    

Az indítási idő nagyon látványosan nem javult az előző verzióhoz képest, ami nem meglepő, hiszen csak körülbelül 15 százalékot gyorsult a processzor órajele, a grafikus csip ugyanaz, a memória mérete maradt 1 gigabájt. A körülbelül fél perces bootidő pont elég arra, hogy betoljuk magunkba a reggeli kávénkat, mielőtt nekiállunk játszani. A bluetooth a 4.2-es verzióval valamivel okosabb lett, simán összekapcsolódott a gép a vezeték nélküli billentyűzetemmel, amit a korábbi Pi 3 egyáltalán nem akart kezelni. A 802.11ac szabványúra tuningolt wifi is megbízhatóbban, stabilabban működik.

Persze továbbra sincs értelme egymás mellét tenni az rPi-t, és bármilyen komolyabb asztali számítógépet, mert úgyis az utóbbi lesz az erősebb. Persze nézhetjük ezt másképp is, a Raspberry alig fogyaszt áramot egy átlagos pc-hez képest, és arra pont elég a tudása, hogy otthon a netet böngésszük, szöveget és táblázatokat szerkesszünk. Az alaprendszeren megtalálható a teljes LibreOffice csomag, van Chrome böngésző, és meg rengeteg más app - nagyjából minden, amit valaha kiadtak Linuxra, hiszen a Raspberry alapból a Debian Linux speciális verzióját futtatja.

Ha nagyon szeretnénk játszani, felhekkelhetünk rá emulátorokat, így akár a Quake 3 is elérhető. Ehhez azonban jó sokat kell mókolni a terminálban, a DOS-korszakot idéző felületeken. Ezzel pedig eljutottunk a Raspberry Pi fő előnyéhez, ami mostanában úgyis nagyon trendi:

játszva tanulhatjuk meg a Linux kezelését és a programozást.

Mindenki arról beszél, hogy kevés a kódoló, az rPi pedig eleve úgy érkezik, hogy a startmenüjében az első pont a programozás. Gyárilag fel van telepítve rá többek közt a Java és a Python programozói környezete, van még Wolfram, a kisebbek pedig Scratchben kezdhetik az ismerkedést az algoritmusokkal. Már az is valami, hogy bármilyen extrább szoftvert akarunk látni a Raspberryn, azt úgy kell ráhekkelni, általában paracssorból, és ezzel elég gyorsan kiismerhetjük magunkat a Unixok/Linuxok világában, és nem jövünk majd zavarba, ha valaki a sudo vagy az apt-get parancsokat emlegeti.         

Igen, a Linuxot meg a programozást egy rendes pc-n is bárki megtanulhatja. A Raspberry előnye az, hogy nem kell a tanulás miatt szétcseszni a már működő gépünket, sokkal kevesebbet is fogyaszt, és ha nagyon elrontjuk, körülbelül 15 perc alatt újrahúzzuk az egész rendszerét az sd-kártyán, és kezdjük elölről. Az igazán jó kihívást nem is a linuxozás jelenti, hanem az, hogy az rPi számtalan hivatalos és más által gyártott hardveres modullal kiegészíthető. Timelaps videót akarunk készíteni? Veszünk nagyjából tízezer forintért egy 8 megapixeles kameramodult, a netről előtúrt leírások alapján írunk egy pár soros fényképező szkriptet, végül pedig beidőzítjük a crontab segítségével, hogy magától ötpercenként exponáljon. A képekből pedig összerakhatjuk a videót.

Szenzorok, gombok és kapcsolók is ráköthetők a Raspberryre, hogy saját IoT-rendszert építsünk ki a lakásunkban, távolról vezérelt lámpákkal. Vagy azt is megoldhatjuk, hogy egy érzékelő aktiválja a kamerát. Ha ennél jóval kényelmesebbek vagyunk, vehetünk az alaplaphoz olyan házat, amibe beköthető egy SSD tároló, és így pillanatok alatt összerakhatunk magunknak egy tévére csatlakozó médialejátszót. Rengeteg leírás van fent a neten, csak angol nyelvtudás, kíváncsiság és nyitottság kell, hogy megvalósítsuk a céljainkat, és közben megtanuljunk kütyüket programozni.