Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Itt a Google új keresője, és mindenre megtalálja a választ a könyvtárban

2018.04.17. 08:38
A Google a hétvégén elindította új keresési oldalát, a Talk to Books nevet viselő felületét, ahol bármilyen kérdésünkre egy pillanat alatt kihozza a választ a Google Books-on fent lévő könyvek virtuális átböngészésével.

Az oldal keresési adatbázisában egyelőre nagyságrendileg 100 ezer könyv szerepel, ezek alapján hozza ki a választ a kérdésünkre. Bár egy 100 ezres könyvtár igazán gazdag, a Gutenberg-galaxison belül csak néhány naprendszernyi kötetnek felel meg. Az 1440-es évek óta úgy 130 millió könyvet adtak ki idáig a világon (nagyjából ennyi cím létezik állítólag, a publikációk száma azonban évi 750 ezer új kiadású könyvvel bővül), sőt, a Google Books-ban is több, mint 25 millió könyv van már beszkennelve.

A Talk to Books-t a Google híres futurológusa, a szövegfelismeréssel, mesterséges intelligenciával foglalkozó Raymond Kurzweil mutatta be. Az adatmennyiség tehát még erősen korlátozott, de az irány nagyon ígéretes: most először lehet természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket a könyvekben felhalmozott tudásmennyiségre ráereszteni – ahhoz hasonlóan, ahogy például a Wolfram Alpha faktuális kérdésekre kalibrált okoskeresője is működik, csak ott meghatározott online felületeken keresi a releváns információt.

A Talk to Books kifejezetten a könyvekben őrzött tudásra megy rá. Egyelőre csak angolul érdemes használni, idővel talán magyarul is lehet majd valamikor használni. A keresés más logika szerint működik, mint azt a sima Google-ben vagy más mkeresőkön megszokhattuk: a mesterséges intelligencia gépi tanulással értelmezi a kérdést, és a bő 100 ezernyi könyv teljes szövegében próbál rá értelmes, releváns válaszokat kihozni. Azt, hogy helyes-e a válasz, hogy az adott könyv referenciamű, netán fikciós szöveg vagy tévedések tárháza, nem vizsgálja. Ennyiben egyáltalán nem biztos, hogy helyes választ kapunk, de részben éppen ettől lesz a dolog szórakoztató.

Példaképpen megnéztem gyorsan, hogy milyen mondatokat talál arra a(z angolul feltett) kérdésre, hogy „miért olyan furcsa a magyar nyelv?” Az első helyeken szereplő találatok:

Talk to Books.png

Vagyis:

  • mert egy tipológiailag az indoeurópaiaktól eltérő uráli nyelvről van szó;
  • még legközelebbi nyelvi rokonaink, a hantik/manysik sem értik a magyar TV-t;
  • az angolhoz képest a magyar nyelvben sokféle rag van, viszonylag szabad a szórend és a nyelvi komplexitás a morfémáknak, nem pedig a szintaxisnak köszönhető;
  • [Sajnovics János szerint] a magyar és a lapp nyelv ugyanaz.

Az utóbbi persze ma már abszurd állításnak számít, igaz, attól még valóban kapcsolódik a feltett kérdéshez. Az is látszik, hogy becsúszott a többi mellé egy török, egy ujgur és egy gót nyelvre vonatkozó találat is, és általában is sok hasonló, irreleváns találat fordul még elő – ha az adatbázis növekszik, és a gépi tanulás is hatékony, a hibaszázalék folyamatosan csökkenhet majd.

A keresés egyelőre főleg játéknak jó, esetleg felhívhatja a figyelmet néhány könyvre, ami érdekes lehet, kis szerencsével pedig inspirációt, ötleteket, használható idézeteket is találhat benne az, aki ilyesmire vágyik. De a benne lévő potenciál alapján az sem lehetetlen, hogy néhány év múlva ez a mire jó kérdés annyira fog viccesnek tűnni, mint a mire (nem) jó az internet taglalása olyan 25 évvel ezelőtt.