Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

GDPR: első alkalommal nem büntetnek

2018.05.29. 21:55

Megjelent kedd este egy törvénymódosítás a parlament honlapján, ami segít kicsit oszlatni a homályt és a pánikot GDPR-ügyben.

A GDPR az EU tagállamainak adatvédelmét hivatott közös nevezőre hozni. Célja, hogy több kontrollt adjon a felhasználóknak, az adataiknak pedig nemcsak a hekkerekkel, de magukkal az adatokat kezelő cégekkel szemben is komolyabb védelmet biztosítson. Még  2016-ban lépett életbe , de kétéves türelmi idő után csak idén május 25-től kezdik alkalmazni.

A GDPR legnagyobb és legtöbbet emlegetett újdonsága, hogy brutálisan megemeli a lehetséges bírság mértékét: az eddigi – európai viszonylatban enyhének számító – maximális hazai büntetés 20 millió forint volt, az új rendelet szerint ez 20 millió euróra (6,2 milliárd forintra) emelkedik, vagy a jogsértést elkövető cég előző pénzügyi évi teljes forgalmának 4 százalékára (amelyik a magasabb).

Az extrém magas bírságtól azt várják, hogy kellő elrettentő erőt fog kölcsönözni az új rendeletnek, bár nem mindenki ért egyet azzal, hogy ez a legjobb eszköz az adatvédelmi hatékonyság fokozására.  

Ez okozta az egyik legtöbb félelmet, amit némileg enyhít a most benyújtott törvénymódosítás. Ebben ugyanis kimondják, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a jogszabályok első megsértésekor “elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik".

A törvényjavaslat indoklásában azt is leírják, hogy a kormány szerint a a szabályokat "eredeti rendeltetésüknek megfelelően, vagyis elsősorban a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni, míg a többi gazdasági szereplő – elsősorban és kiemelten a kis- és középvállalkozások – tekintetében az arányosság elvét figyelembe véve a figyelmeztetés jogkövetkezményét indokolt alkalmazni.

Azaz, a kormány - és az adatvédelmi hatóság is - úgy áll hozzá a dologhoz, hogy a nagy adatkezelő multik (ilyen lehet a Google vagy a Facebook pl) esetében kell keménykedni, a kisebb és hazai cégek esetében pedig elég figyelmeztetni, ha valami nem stimmel az adatkezelésekkel.