Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mostantól vége a semleges internetnek

2018.06.12. 00:32
Hétfőn érvénybe lépett a republikánusok által keresztülnyomott döntés a netsemlegesség megszüntetéséről az Egyesült Államokban. A hosszú időn át tartó küzdelem az internet szabályozásának lényegéről szól, hogy mi jön ezután, csak találgatni lehet. Győznek a monopóliumok? A szegények, a kis cégek csak a leállósávban poroszkálnak majd, míg a gazdagok és a nagyok elfoglalják a digitális autópályákat? Vagy nem lesz semmi probléma, csak a demokraták parázzák túl, hogy eggyel kevsebb dolgot szabályozhatnak? Az elég valószínű, hogy a válaszokat nem holnap fogjuk azonnal megtudni.

Bár nagyon technológiai-jogi szakszónak hangzik, a netsemlegesség kérdése nagyon is képes volt polarizálni a közvéleményt Amerikában. Mi is többször írtunk róla és igyekeztünk elmagyarázni, hogy mi is a dolog tétje, de a tengerentúl igazi politikai kérdés lett, minden bizonnyal túlságosan is. Más ügyek mellett ez lett az egyik meghatározó politikai választóvonal, melynek mentén definiálni magukat a pártok.

A demokraták Obama egyik nagy érdemének tartják, hogy 2015-ben sikerült keresztülvinnie az új szabályozást, mellyel megtiltották a netszolgáltatóknak, hogy például lassítsák a hozzáférést bizonyos tartalmakhoz, vagy fizetség ellenében egyes tartalomszolgáltatókat előnyben részesítsenek. Ez az, amit most a republikánusok eltörölnek. Számukra a netsemlegesség szinte szitokszó lett, olyasmi, mint az egészségügyben az Obamacare. Fő bajuk a túlszabályozással van, illetve azzal, amit ők annak tekintenek: szerintük a szövetségi állam káros beavatkozásának esete, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság, az FCC, az Obama-korszakban kapott plusz jogosítványainak köszönhetően megtilthatta, hogy a netszolgáltatóknak beleszólása legyen abba, hogy mi és milyen feltételekkel juthat el a fogyasztókhoz. Ennek mostantól vége, jöhet – mondják – a szabad verseny. Ugyanez a másik oldalról nézve a monopólium közeli cégek eddigieknél is nagyobb túlhatalmát jelenti, aminek súlyos következményei lehetnek.

2017-05-15T185541Z 1945277621 RC11C636D030 RTRMADP 3 USA-TRUMP

A netsemlegesség ugyan vaskos gerenda volt az ellenzői szemében, de sok pozitív funkciója volt. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a netsemlegesség elvén alapulóeddigi szabályozás előírta, hogy a szolgáltatók

  • nem vághatják el önkényesen a felhasználókat semmilyen tartalomtól;
  • nem részesíthetnek előnyben egyes szolgáltatásokat (akár gyorsabb, akár olcsóbb eléréssel), illetve nem szoríthatnak háttérbe másokat;
  • pláne nem kérhetnek pénzt más cégektől azért, hogy cserébe gyorsabb hozzáférést (úgynevezett gyorsforgalmi sávokat) adjanak a felhasználóknak az ő szolgáltatásukhoz, mint a vetélytársakéhoz.
Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Mostantól vége a semleges internetnek

Győznek a monopóliumok? A szegényeknek és a kicsiknek csak a leállósáv marad? Vagy csak a demokraták parázzák túl? Új korszak jön a neten.

78 · Jun 12, 2018 12:32am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Ez biztosította például, hogy egy netszolgáltató ne dönthessen úgy, hogy a saját filmnézős szolgáltatása gond nélkül élvezhető, de a vetélytársé közben esetleg akadozik a hálózaton. Vagy hogy egy nagy cég fizet a zökkenőmentes célba érésért, de a kisebb versenytársak, amelyek ezt nem engedhetik meg maguknak, versenyhátrányba kerülnek.

Mostantól ez elvileg nagyjából mind lehetséges. Az illetékes bizottság, az FCC élére Trump az egyik nagy netszolgáltató, a Verizon korábbi ügyvédjét tette meg; Ajit Pai kinevezése kicsit olyan volt, mint amikor a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) vezetésével az elnök a klímaváltozás-szkeptikus, a fosszilis lobbiból jövő Scott Pruittot bízta meg. Ajit Pai mindig is ellensége volt a netsemlegességnek, és republikánus szavazatokkal 2017 végén elérte, hogy a testülete leadja korábbi jogosítványai egy részét, és ezzel ne legyen joghatósága a netszolgáltatók fölött. Ez a döntés lépett érvénybe most, június 11-én.

Hogy most mi jön, meglehetősen bizonytalan. A félelmek leginkább arról szólnak, hogy a nagy cégek még erősebbek lesznek, a kisebbek, például az anyagilag kevésbé eleresztett startupok pedig védtelenebbek. Az internet már idáig is vészesen abba az irányba ment el, hogy bár a verseny elvileg szabad, néhány nagy cég kvázi-monopolhelyzetben van. A Google, Amazon, Facebook, Microsoft, Apple uralta világban a kicsik egyre inkább csak mellékszereplők, vagy a nagyok farvizén tudnak elevickélni. Ha a netszolgáltatók is szabad kezet kapnak, az elég valószínű, hogy megint csak nem a kisebb szereplőknek fog kedvezni. Képletesen szólva, félő, hogy a netes piac ezek után inkább úgy nézne ki, mint a kábeltévés – amelyet éppen az internet állított feje tetejére az utóbbi években.

A republikánusok és a netszolgáltatók közben azzal érvelnek, hogy ők sem akarják a gyakorlatban igazából „fizetőssé tenni a netet”, maradnának nagyjából az eddigi praxisnál. A gond azonban, hogy erre ezen túl semmi nem kötelezi őket: a szép szavukban kellene hinni és a monopolközeli helyzetben lévő óriáscégek önszabályozására – ez azonban a szabad piaci ideológia hardcore hívein kívül keveseket nyugtatna meg. (Elvileg egy másik testület, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vagy FTC hatásköre lesz ezentúl fellépni a versenyjogi szabálytalanságok ellen, ami a republikánusok szerint elegendő, a demokraták szerint viszont az FTC-nek ehhez se kompetenciája, se kellő tapasztalata nincs.)

Az azért valószínű, hogy nem jönnek nagyon hirtelen változások: az PR-szempontból sem nézne ki túl jól, ha a nagy „kevesebb szabályozás = több verseny = mindenki jól jár” fogadkozások után most rögtön elkezdenék blokkolni például a nekik üzletileg nem klappoló oldalakat, vagy extra előfizetési díjat kérnének arról, aki mondjuk rendszeresen szeretne filmeket letölteni. Most még bírósági úton is megpróbálják visszavonatni a netsemlegesség visszavonását, de erre azért nem látszik túl nagy esély. (Illetve több állam helyi szintű szabályozások elfogadásával próbálja garantálni az eddig szövetségi szinten biztosított netsemlegességet.) A középtávú kilátások azonban teljesen bizonytalanok; és ami Amerikában történik az internettel, az előbb vagy utóbb, de egyelőre azért a világ más tájain is fontos lehet.