160 ezer kamera figyeli a foci vb látogatóit

A Nyugat-Európától több szempontból elszigetelt, ahhoz mégis ezer szállal kötődő Moszkvának sok lehetőséget tartogat a júniusban kezdődő futball-világbajnokság, a nyilvánvaló turisztikai hatásokon túlmenően is. A 17 millió lakosú fővárosi régió a stadionok (és a látogatók hasának) megtöltése mellett azon igyekszik, hogy modern ország képét mutassa a vendégeknek. A városháza nyakig merült a blockchainbe, ezerrel építik a városi wifit, és alaposan bekameráztak mindent.

Eurázsiai szilícium

Már a barcelonai mobilkongresszuson, márciusban találkoztunk Andrej Belozerovval, Moszkva innovációs tanácsadójával, hogy meséljen a város fejlesztéseiről. Ők vették fel velünk a kapcsolatot, amiből úgy látszott, fontos nekik, hogy az informatikában vezető imidzsüket erősítsék, mi pedig örömmel ültünk le velük beszélgetni, mert Moszkva fejlesztései sok szempontból közelebb állnak hozzánk, mint ami az ázsiai megapoliszokban történik. A Nokia moszkvai bemutatóját követően pedig volt alkalmunk személyes tapasztalatokat gyűjteni.

Moszkva fejlesztéseit úgy tudjuk legkönnyebben kihasználni, ha okosan közlekedünk a városban. Érdemes már a reptéren beszerezni egy helyi SIM-kártyát, az MTC nevű szolgáltató 700 rubelért (kk. 3000 forintért) egy hónapos érvényességi idővel 7 GB adatforgalmat ad, valamint ingyenes beszélgetést a saját hálózatán.

A mobilnet biztos alap a közlekedéshez, a városban működik a telefonról megrendelhető Uber, és mivel az appban úgyis megadjuk a célpontunkat, nem kell kézzel-lábbal-angoloroszul elkalimpálni a sofőrnek, hogy hová tartunk. A metrón már létfontosságú lehet a netes hozzáférés, főleg ha nincs helyismeretünk, és a cirill betűk is kínaiul hatnak. A várost keresztül-kasul átjáró hálózatban ritkán találkozni az állomásnevek latin betűs átiratával, de a Google Térképen ott van minden. Pár nap alatt meg lehet így tanulni az idegen ábécét. Vagy legalábbis könnyebb kibogarászni, hogy a Новокузнецкая megálló nem a magyar bluesénekesről kapta a nevét, mert ez Novokuznetszkaja kiolvasva.

A metróban van internet,

Moszkva az első város, amely teljesen lefedte a metróját

– mondta Belozerov, megtoldva azzal, hogy városszerte 30 ezer hotspotot működtetnek, és nemcsak az állomásokon, hanem egy speciális antennának hála az alagutakban is van térerő. A hotspotok száma még nőni fog, elkezdték átépíteni a buszmegállókat, ezekben lesz wifi, és usb-töltő a telefonokhoz, ám ezzel a munkával csak 2018 végén szeretnének elkészülni. A világbajnoki meccseken is lesz wifi, a két moszkvai stadionban összesen ezer hotspotot helyeztek el. (Bár ahogy korábban írtuk, az ilyen eseményeken mindig érdemes óvatosan használni ezeket a hálózatokat.)

A metróbeli wifi közepesen volt megbízható, néha kicsit akadozott, és azt is tudni kell róla, hogy az ingyenes szolgáltatást hirdetésekből tartják fenn. Előfordul, hogy a böngészés megkezdése előtt végig kell nézni egy-egy rövid reklámfilmet. A mobilnet jóval stabilabb volt, a sebessége kiváló, még a frekventáltabb helyeken is tudtunk Facebook Messengerben videotelefonálni. Az biztos, hogy a helyi SIM-kártya jóval kedvezőbb árú, mint amennyibe az EU-n kívüli roaming kerülne.

A vb-t arra is kihasználják, hogy 5G berendezéseket teszteljenek, ám ez még csak egyfajta előpróba, az ötödik generációs mobilszolgáltatás bevezetése még távol van.  

Figyel a gép

A látogatók biztonságát is informatikai megoldásokkal támogatják,

Ezeket a szurkolók kordában tartására is bevetik, mondta Belozerov, bár azt remélik, erre nem lesz szükség. A stadionok és metrók körüli kamerákat speciális biztonsági szolgálat figyeli majd a vb idején, és ha például azt látják, hogy sokan futnak egy irányba, akkor a különleges erők beavatkoznak.

A tengernyi kameráról befutó képi információt képtelenség lenne emberi erővel feldolgozni, ezért elkezdtek tesztelni arcokat és szituációkat felismerő intelligens rendszereket. Ez Belozerov szerint még nem tökéletes, a kamerák nem mindig állnak megfelelő szögben, az eső és a hó is befolyásolja a rögzíthető tartalom minőségét, de ez a jövő, és egyre többet fektetnek bele.

A város bekamerázása politikailag érzékeny téma, és amikor 2011-ben elkezdék kiépíteni a rendszert, a közösség nagyon negatívan ítélte meg, sokan tartottak a magánszféra sérülésétől.

El kellett magyarázni, hogy senki nem akarja ellopni ezeket az információkat, mint ahogy a közösségi portálok teszik azt a felhasználóikkal

– mondta Belozerov. A városháza létrehozott egy call centert, ahol panaszt lehet tenni, ha valaki megkarcolta vagy ellopta az autót, és az ügyben eljáró hatóság megnézheti a kamerák felvételeit, hátha kiderül valami. Ez Belozerov szerint sokat javított a kamerák megítélésén. 

Nemzeti konzultáció blockchainre fűzve

A orosz fővárosnak is van egyfajta nemzeti konzultációja, mint az Orbán-kormánynak, csak ebben előttünk járnak. Ők értelmes kérdéseket tesznek fel a lakosságnak, szavazni lehet például a téli és a tavaszi szünetek hosszáról, az új utak sebességkorlátozásáról, vagy hogy egy területen sportpályát vagy inkább játszóteret alakítsanak-e ki.

Sokan nem bíznak a hatóságokban, és attól tartanak, hogy manipulálják a szavazást

– mondta Belozerov. Ezért építették az egészet blockchainre (blokkláncra) és nyílt forráskódra, és a rendszer működési mechanizmusából adódóan bárki ellenőrizheti a szavazás tisztaságát.

Több mint 1,2 millió városi lakos regisztrálta magát, és minél több adatot megadnak magukról az emberek, annál többféle szavazásban vehetnek részt. Elvégre csak az fejtse ki a véleményét egy szűkebb területet érintő kérdésben, mondjuk egy helyi parkolóról, aki valóban a közelében lakik vagy dolgozik. Az eddigi legnépszerűbb szavazáson egymillióan vettek részt, és ez a második világháború után épített, silány minőségű házak sorsáról szólt. A nagyjából 6000 épületet már most is drágább fenntartani, mintha újat építenének a helyükre, és 10-20 éven belül mindenképpen bontásra lesznek ítélve, de egyelőre csak megkérdezték az ott lakókat, hogy ki szeretne maradni, és ki költözne modernebb lakásba.

Mint látható, Moszkva lakosságának még csak egy igen kis része aktív állampolgár, pedig 1,8 telefon jut minden egyes emberre, és nagyon olcsó az internet, mert a kamerás rendszer kiépítése a teljes hálózat feltuningolását maga után vonta. Hogy megváltozzon a moszkvaiak hozzáállása, az önkormányzat az online szavazást összekötötte egy pontgyűjtéssel, csak itt nem akciós edénykészletre lehet beváltani a pontokat, hanem közszolgáltatásokra, például parkolásra vagy metrójegyre.

A lakosság oktatásának egy másik módja a városi expóterületen fenntartott pavilon, ahol bárki ingyen megnézheti, milyen eszközöket használ a városháza. Látható a város útjait járó 22 ezer járművet (úttisztítókat, hókotrókat) valós időben nyomon követő rendszer, az orvosi várakozási időket rangsoroló felület, és kipróbálhatók az oktatásban használt digitális eszközök.

Bár ezek a fejlesztések elsősorban a jövő generációinak szólnak, szegény moszkvai gyerekek alaposan megszívták a digitalizációt, mert ők már akkor is kénytelenek tanulni, ha a mínusz 40 fokos hőmérséklet és a jégpáncéllal borított utak lehetetlenné teszik az iskolába járást. A napi tananyagot ugyanis simán kiküldik nekik online.