Olivér
4 °C
8 °C

9 centi vastag falú porcelánkúpon félmillió kiló

BFALU20140824889
2018.06.30. 23:43
A 85 éves lakihegyi szivartorony építésekor a legmagasabb építmény volt Európában, azóta számtalan viszontagságon ment át.

85 éve, 1933 július 1-jén kezdték el építeni a MÁVAG szerelői Massányi Károly vezetésével a lakihegyi adótornyot, amit 5 hónap építés után decemberben át is adtak. Átadásának idején ez a torony volt a világ legmagasabb fémszerkezetű építménye.

314 méter

A tornyot nem véletlenül tervezték ilyen magasra: a rádióadást zavaró fadingjelenséget ezen a magasságon tudták elkerülni. Két részből állt: a 284 méter magas fémszerkezetből, és a 30 méter magas, kitolható hangolócsőből. 

A 314 méteres magasságnak volt még egy történelmi oka is: ezzel vágtunk vissza Trianonért a franciáknak. Mint ahogy megírtuk, az első világháború utáni toronyépítésekre hatással volt, hogy a trianoni béketárgyalások francia küldöttsége ragaszkodott hozzá, hogy ne épülhessen olyan torony, amely az Eiffel-torony fölé nőhet. Maga a 284 magas lakihegyi torony nem ütközött akadályba, az észrevétlenül becsempészett hangolócső kitolása után viszont átvette az elsőséget az Eiffel-toronytól.

480 tonna

A torony egy hatszor hat méteres nagyságú, földbe ásott betontömb-alapon áll. Nyolc darab, egyenként 220 méter hosszú acél feszítőkötél tartja, hogy fel ne boruljon. Teljes súlya kötelekkel együtt 480 tonna, azaz közel félmillió kilogramm.

Ezt az irdatlan tömeget kettő darab, acél félgömbbel borított, belül üres, mindössze 9 centiméter falvastagságú porcelánkúp viseli. A porcelánkúpok azért kellenek, hogy a tornyot, ami maga az antenna, a földtől elszigeteljék. Az acél félgömbök pedig azért, hogy  a szerkezetben ne keletkezzen feszültség, amikor kileng.

Bal: Az adótorony 1940-ben - Jobb: Kiszolgáló berendezés 1933-ban
Bal: Az adótorony 1940-ben - Jobb: Kiszolgáló berendezés 1933-ban
Fotó: Rádió és Televízió Újság / FORTEPAN

(Megjegyzés: Mikor a kilencvenes évek elején a 200 méter magas fehérgyarmati adótornyon javítottam a festést egy ipari alpin csapat tagjaként, elkapott a vihar a torony tetején. Megdöbbentett, hogy a nagy szélben métereseket kilengett az adótorony, rendesen kellett kapaszkodni. Szerencsére a villámcsapást elkerültem. Egy ipari alpinista ismerősöm nem volt ilyen szerencsés: a lakihegyi adó karbantartásakor belecsapott a villám a toronyba, amikor fent dolgozott. A Faraday-kalitka jelenség miatt nem esett nagyobb baja, de mint mondta, egy napig mindent lilában látott.)

16 csörlőző kéz

Az öthónapos építkezés idején sokszor kézi emelőszerkezettel oldották meg az emelést. Így tették fel az alapra a készen, összeszegecselve érkezett a toronylábat is. Mivel nem volt 300 méter magas daru, és megfelelő helikopter se, ezért sajátos technológiával kellett építeni: tulajdonképpen a torony építette magát. 

Ahol az acélszerkezet már elég tág volt, behúztak egy belső, speciális szerelődarut, lerögzítették a szerkezet 4 pontjához, azzal emelgették fel a torony további oszlopait elemeit. Amikor feljebb jutottak az összeszereléssel, a szerelődarut 8 ember felcsörlőzte egy magasabb helyzetbe, és folytatták az építést.

A munkások biztosítókötél nélkül dolgoztak több mint 200 méter magasan, de nem volt komolyabb baleset. Amikor magasabbra jutottak, inkább egy külön liftet építettek nekik, mert nagyon időigényes és fárasztó lett volna fel-le mászkálni. 

1 robbantás és 1 majdnem

A torony december 1-re elkészült. December 2-án már az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta. Az eredeti szerkezet 1944-ig állt, akkor a visszavonuló németek felrobbantották. Az adótornyot azonban elég gyorsan, 1946 tavaszára újraépítették. Egészen 1977-ig rádióadóként funkcionált, de ezután munka nélkül maradt, mert átvette szerepét a solti adó.

Az antennatorony újjáépítése, tartókötelek rögzítése 1946-ban
Az antennatorony újjáépítése, tartókötelek rögzítése 1946-ban
Fotó: Rádió és Televízió Újság / FORTEPAN

A gyors ütemben romló állapotú tornyot 1985-ben majdnem le is bontották, ám egy széles körű tiltakozás az utolsó pillanatban megmentette (már készen állt a második robbantásra). Felújítása és talapzatcseréje után műemlékként állt tovább. A csere nem volt egyszerű munka: mint egy szemtanú írta, a megemelés még csak ment valahogy – elég volt hozzá pár hidraulikus emelő –, de a feszítőköteleket folyamatosan úgy kellett lazítani, hogy az emelés lehetséges legyen. Mindezt akkoriban, amikor még jórészt a Commodore 64 jelentette a számítógépet. A Műegyetem Acéltanszéke vezényelte le a munkát.

1 nap, 144 ugrás

A kétezres évek elején bázisugrók szemelték ki maguknak a tornyot. 2005-ben már bázisugró fesztivált tartottak Lakihegyen, 144 ugrással. A fesztivál érdekessége, hogy az ugrás része volt a szimulált menekülés is, a sokszor illegálisan ugró bázisugrókat ugyanis sok helyen nem nézik jó szemmel.

2006-tól azonban véget ért a bázisugró-korszak: a torony új szerepkört kapott. Azóta időszinkron jeleket sugároz, ami miatt nem egészséges felmászni rá, csak kikapcsolt állapotban, karbantartáskor. Az innen sugárzott időjeleket az elektromos művek használja, ez alapján kapcsol az éjszakai közvilágítás vagy a fürdőszobákban a bojler, sőt erről működnek a köztéri órák. Karbantartási időszakban másztunk fel mi is a tetejére:

(Borítókép: Faludi Imre / MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?