Másfél percben mondj el mindent, amiért évekig küzdöttél

Hecsi, hecsi, hecsi, hecsi!!!

Ezekkel a szavakkal búcsúzik a szimpatikus, kicsit kattant ázsiai srác, aki a kanadai Waterloo Egyetemen fejleszt gépi tanulással dolgozó, Hachy nevű alkalmazást, ami megmondja egy tojásról, hogy megzápult-e. Találó szavak, hiszen a Microsoft redmondi főhadiszállásán vagyunk, és nem volt az olyan régen, amikor az előző CEO azt hajtogatta, hogy bing, bing, bing!!! A kanadai diák vigyorogva próbál standupot csinálni a saját idejéből, mert a feladatot komolyan teljesíteni nagyjából lehetetlen: másfél percben, digitális segédeszközök nélkül, csak szavakkal elmondani, miért olyan remek az innováció, amit kitaláltál, és amin évek óta dolgozol.

Ez az idei Imagine Cup „wild card” köre, ami amolyan vigaszági bejutási lehetőség a rangos diákstartupversenyen. Az első nap lement, a zsűri kedd reggelre kiválasztotta a 49-ből azt a 15 csapatot, aki a dobogóért küzdhet. A 15-ből viszont 18 lesz, mert a kiesők közül hárman mégis továbbjutnak – másfél percben kell mindenkinek prezentálnia, aztán a vigaszági csapatok szavaznak egymásra, és a legtöbb szavazatot kapó három kap még egy lehetőséget, hogy a zsűri előtt bizonyítson.

Csakhogy 90 másodperc semmire nem elég, főleg úgy, hogy még meg sem mutathatod, hogyan működik az appod, VR-programod vagy egyéb rendszered, amit fejlesztettél. Akik mégis megpróbálják körülírni a projektjüket, reménytelenül kiszaladnak az időből, és azok is elbuknak, akik nem bírják tökéletesen az angol nyelvet. Aki poénra veszi, talán lehet még esélye. A borkóstolást gépiesítő orosz csapat például olyan lazán beszél az okospiálásról, hogy az szinte már trollkodásnak tűnik, a képfeldolgozásban utazó amerikai Vinculum készítői pedig végigreppelik az idejüket.

A Neumann János Egyetem diákjaiból álló magyar csapat is fellép a bónuszkörben, mert Innobie nevű, tanulást segítő kiterjesztettvalóság-eszközük nem került a legjobb tizenötbe. Kávai Konrád vállalta magára a feladatot, és egész ügyesen teljesíti: egy Rubik-kockával megy a színpadra, és a Hungary-hungry poénnal nyit, ami olyan merész húzás, mintha egy humorista a milyenferiézsre építene egy önálló estet, de jól jön ki belőle, mert oda futtatja ki, hogy az Innobie-vel tudásra éhesek lesznek a diákok. Sajnos ez sem elég, a három továbbjutó a Hachy, a Vinculum és a látássérülteken segítő német Pavo csapat – ők tévéshoposan adták elő a mondandójukat, persze mi mást is várnánk Horst Fuchs földijeitől.

A zsűri bizonyára okkal nem válogatta a 15-be a mégis bejutó hármat, és a végén ugyanez a zsűri dönt a dobogósokról, így a wild card inkább a show része. Az Imagine Cupot egy nap alatt is le lehetne zavarni, de a Microsoft háromnapos rendezvénnyé nyújtja, és kellemesen hígítja a versenyprogramot. A szünetekben szuperhősökkel lehet fotózkodni, illetve jól megkényszerpacsiztatják a tömeget (hogy legyenek very enthusiastic képek a céges mosolyalbumba), és minden nap jó értelemben vett motivációs előadásokat lehet hallgatni. Hétfőn egy török származású hölgy mesélte el, hogyan lett Amerikában földrengésekre szakosodott mérnök, kedden a diákok olyan technológiákkal ismerkedhettek, amikkel a fogyatékkal élőkhöz is el lehet vinni a fejlesztéseiket, szerdán pedig a tinédzser hódeszkabajnok, Chloe Kim jön majd. Persze ezeket a programpontokat szépen becsomagolják a szervezők, a cég nyitottságát és értékeit hangsúlyozva, de amíg az vállalati imidzsépítés nem túl tolakodó, a diákoknak pedig hasznosak az előadások, addig ez win-win szituáció (és ez itt most nem egy béna windowsos poén akart lenni).

De az Imagine Cup mindenekelőtt mégiscsak egy verseny. A zsűri idén főleg élelmezési és egészségügyi problémákkal foglalkozó startupokat válogat a legjobb 15 közé, leginkább Ázsiából és Amerikából (csak két európai csapatot emeltek ki). Aztán pár óra múlva azt is bejelentik, hogy a 15 (+3 bónuszkörös) csapat közül melyik három mérkőzik meg szerdán a fődíjért: Japán, Kanada és Görögország örülhet. A Tokiói Egyetem hallgatói a Mediated Earrel kerültek a dobogóra, ami gépi tanulással segít hallássérülteknek kiszűrni a zajokból a beszédet. A smartARM kanadai alkotói olyan műkezet konstruáltak, ami felismeri, milyen tárgyakat fog meg, és a tárgyhoz igazítja a fogást (vagyis nem roppant össze egy tojást). A görög iCry2Talk pedig nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a csecsemők sírása lefordítható: személyi asszisztensekkel is szinkronizálható alkalmazásuk megmondja, hogy a síró kisbaba éhes, beteg vagy unatkozik (ezt két gyerekkel konkrétan nem hiszem el, de a zsűrit meggyőzték).

Az Innobie még különdíjban reménykedhetne, de sajnos ezt is elviszik előlük. Kategóriájukban (kiterjesztett valóság) az amerikai Pengram nyer, ami lehetővé teszi, hogy egy szakember VR-ben távolról segítsen szinte bármilyen helyzetben. A mesterséges intelligencia kategória győztese a nepáli SochWare (egy növénytermesztést segítő alkalmazás), a legjobb big data projekt pedig az indiai Drugsafe, ami a hamisított vagy rossz minőségű gyógyszereket segít kiszűrni.

Így a magyar csapat idén üres kézzel megy haza, de az Imagine Cup olyan verseny, ahol óránként hangsúlyozzák, hogy aki a döntőre kijutott, már a legjobbak közé számít. Világszerte tízezerszám jelentkeznek diákok a rendezvényre (16 év alatt 1,8 millióan a Microsoft szerint), amire a felkészülés is rengeteg hasznos tapasztalattal és kapcsolattal jár.