Önhatalmú szemétláda
Messzemenőkig megértjük egyik olvasónk dühét. Szegény csak nyomtatni akart. Hát bűn ez? Bántani kell ezért? Akasszuk talán fel? A probléma ott kezdődött, hogy gps-készüléket vett az apjának, és elhatározta, hogy kinyomtatja mellé a csak digitális formában mellékelt leírást is. Most nem kezdünk el rugózni azon, hogy miért kell 108 oldalon keresztül részletezni egy olyan készülék leírását (vajon hányan olvassák azt el?), ami alapvetően csak annyit tud, hogy „menjen balra”, pedig uborkaszezonban még ezen is idegeskednénk. De a történet ennél erősebb. Olvasónk elindította a nyomtatást, aztán elment a dolgait intézni (óriási hiba!), majd 15 perc múlva visszatért, és döbbenten látta, hogy a gép még csak az 50. oldalnál tart. Aztán még jobban meglepődött, amikor azt látta, hogy az első oldal mögött 78 további oldal bújik meg: odáig jutott a nyomtató, mielőtt a Windows a frissítések telepítése miatt újraindította volna a gépet. A rendszer aztán érzékelte, hogy valami félbemaradt, de nem a 79. oldallal folytatta a nyomtatást, hanem az elsővel.
De nem is az a fontos, hogy a gép képtelen feldolgozni egy egyszerű ilyen feladatot (de!), hanem hogy pofátlanság engedély nélkül újraindulni, mert mégiscsak egy gépről van szó, aki buta, többnyire csúnya és furcsán búg.
De nem is az a fontos, hogy a gép képtelen feldolgozni egy egyszerű ilyen feladatot (de!), hanem hogy pofátlanság engedély nélkül újraindulni, mert mégiscsak egy gépről van szó, aki buta, többnyire csúnya és furcsán búg.