A látszat ellenére az Outlook nem szól be, nem gúnyolódik, csak szörnyen bizonytalan. Találkoztam pár hónapja egy professzorral, aki azzal adott nyomatékot minden állításának, hogy a mondatok végén elharapott egy ugyét. Nem várt megerősítést, nem gondolta, hogy eldöntöm az állításban rejlő kérdést: „és akkor találkoztam az amerikai kollégákkal, (ugye?)”, egyszerűen csak professzor, azok meg ilyenek.
Az Outlook, vagy az érdekeit védő böngésző nem professzor, így megerősítést vár akkor is, amikor látszólag biztosan állít valamit. De most mi van akkor, ha én arra bökök, hogy nem? Megadóan bevallja, hogy mégis ő az alapértelmezett hírolvasó ügyfélprogram, miközben nem is?
Az üzenet arra mindenképp jó, hogy belássuk, az Outlook nem a sátán szüleménye, csak egy megrettent gyermek, aki ritkán meri meghozni a jó döntést.
Az Outlook, vagy az érdekeit védő böngésző nem professzor, így megerősítést vár akkor is, amikor látszólag biztosan állít valamit. De most mi van akkor, ha én arra bökök, hogy nem? Megadóan bevallja, hogy mégis ő az alapértelmezett hírolvasó ügyfélprogram, miközben nem is?
Az üzenet arra mindenképp jó, hogy belássuk, az Outlook nem a sátán szüleménye, csak egy megrettent gyermek, aki ritkán meri meghozni a jó döntést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
