A játékprogramokban a legváratlanabb helyeken tudnak feltűnni az ellenfelek. Aymé faljárója például semmi azokhoz a katonákhoz képest, akik valamilyen szoftverhiba miatt kiesnek a tükörből, de örök tanulság, hogy ezek a figurák halottan sokkal viccesebbek. Ilyenkor különösebb töprengés nélkül hajlamosak belesüllyedni a földbe, van, hogy a karjuk mozog ide-oda, de a legjobb amikor másfél méterre a talajtól lebegnek, mint például most, a Medal of honor című, egyébként egészen kiváló játékban. Kell-e ennél szebb metafora arra, hogy ő már a mennyben van?