Pszichológiai hadviselést folytat ellenem a Windows
Vannak az XP-nek olyan tulajdonságai, amiket nemhogy megérteni, elnézni sem fogok soha, ezek közé tartozik például, hogy a folyamatosan magyar billentyűzetkiosztással működő operációs rendszer lockolás után átvált angolra. Amikor először szembesültem a jelenséggel, értetlenül álltam azelőtt, hogy a rendszerindítás után elfogadott jelszavamat miért nem emészti meg az a nyomorult XP (ebből már mindenki sejtheti, hogy van egy "y" a kódban), aztán mint a már sokat megélt, és bármit elképzelni képes júzer megpróbálkoztam angol beosztással, és csodák csodájára bejutottam.
Még egyszer: sosem használok angol kiosztás, elvileg egyetlen programom sem művel ilyesmit, és rendszerindításkor a jelszó bepötyögésénél a helyén van az "y".
Ennek egyszerűen nem lenne szabad megtörténnie!
Na de ami tegnap történt, az sokkal durvább, még csak dühös sem tudok lenni, csak rettegve nézek a gépemre. Szerdán egy kollégám használta a szerkesztőségi rendszeremet, ő is lockolta, így amikor be akartam lépni, át kellett írnom a felhasználónevet és a jelszót is. Semmi gond, már az első sor pötyögése közben kiderült, hogy megint angol a billentyűzet, úgyhogy ennek megfelelően írtam be azokat a karaktereket, amiket láttam, meg azokat is, amik csak fekete pöttyként jelentek meg. De az XP nem engedett be.
Biztos rosszul emlékeztem a névre.
Kipróbáltam, semmi.
Biztos elütöttem a jelszót.
Kipróbáltam, semmi.
Körülbelül másfél percnyi szenvedés után nagyon durva elhatározásra jutottam: elfogadom, hogy felhasználónévnél angol kiosztást használ a rendszer, de kipróbálom a pöttyös jelszónál a magyart. Nem tudom leírni a döbbenetet, amikor beengedett a rendszer.
Azóta is jóban vagyunk, szó se róla, de egy kicsit félek közelében, és nem vagyok róla meggyőződve, hogy a következő reggel is életben hagy. Most már biztos vagyok benne, hogy az életemre tör a Windows.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
