Százmillió dollárból térdre kényszeríthető Amerika
Az ijesztő forgatókönyvet a Las Vegas-i hekkerkonferencién Charlie Miller biztonságtechnikai szakértő vázolta fel. Ő egyébként elég híres hekker, leginkább a szuperbiztonságosként hirdetett Apple-platformok feltörésével szokott a hírekbe bekerülni.
Miller az észtországi Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence nevű, online biztonsággal foglalkozó szervezet felkérésére vázolta fel, hogyan lehetne megsemmisítő csapást mérni az amerikai online infrastruktúrára, és az előadást a hekkerkonferencián másfél hónappal azután tartotta, hogy a NATO illetékeseinek előadta, mire jutott. A gondolatkísérlet abból indult ki, hogy Észak-Korea felbéreli a hekkert, hogy vezényelje le az online háborút Amerika ellen. A fiktív támadó azért éppen Észak-Korea lett, mert ez az az ország, ami talán a legkevésbé internetfüggő az egész világon, és nincsenek igazán olyan szövetségesei sem, akiket zavarna, egy internetes világégés, amivé valószínűleg egy Amerika elleni kiberháború torkollna.
Miller haditerve százmillió dollárt, két évet és egy ezerfős online hadsereget igényel. Főleg az összeg meglepő, hiszen ez töredéke a nagyobb országok hadi kiadásainak, de még amellett is eltörpül, amit online biztonságra költünk évente. A két év a támadás előkészítésére kell, ennyi időt szánt a tervben Miller arra, hogy a kritikus online infrastruktúra védelmét megkerülve hátsó kapukat építenek be bankok, energiaellátó rendszerek és kommunikációs csomópontok rendszereibe (ez egyébként az egész terv leggyengébb pontja, hiszen bármikor felfedezhetik a betolakodókat), majd egyszerre támadnak minden fronton.
A haditerv másik gyenge pontja az invázióhoz szükséges online hadsereg, amit ezerfősre tervezett Miller. Egyrészt ennyi embernél már elég nehéz a szigorú titoktartást megoldani, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a meglepetés ereje is segítse a támadást; másrészt itt szükség van igazi csúcshekkerekre is a tehetséges egyetemistákból pár hónap alatt kiképezhető közkatonák mellett. Azok, akiknek megvan az internet romba döntéséhez szükséges tudásuk, valószínűleg erkölcsi és anyagi okok miatt is hajlamosak lennének visszautasítani az együttműködést, mondta el az AFP hírügynökségnek Miller.