Egy pendrive elég az amerikai hadsereg rendszerének megfertőzéséhez

A 2008-ban a Közel-Keleten történt incidens a minisztérium egyik vezető munkatársa, William J. Lynn szerint a védett katonai rendszerhez kapcsolódó laptopra illesztett pendrive-val indult. A flash memória olyan kártékony kódot tartalmazott, ami lehetővé tette a készítő számára információk megszerzését. Ez volt az amerikai hadseregben az eddigi legsúlyosabb informatikai biztonsági incidens.

A szoftveres védelmi mechanizmusok nem mindig képesek felkészülni arra, hogy fertőzött külső adathordozó kapcsolódik a rendszerhez - nem véletlen, hogy sok munkahelyen tiltott a pendrive-ok csatlakoztatása. Ez esetben is az történt, hogy a külső adathordozón lévő kémprogram észrevétlenül telepedett, majd elkezdte működését.

Egy idő után észrevették a kártékony kód működését, és azóta jelentős mértékben szigorodtak  a hadseregben alkalmazott számítógépeknél a külső meghajtók használatának szabályai.

Arról nincs hivatalos adat, hogy miféle és mennyi bizalmas információhoz juthattak  hozzá a vírus írói és arról sem, hogy melyik országot vagy szervezetet gyanúsítják a telepítéssel. Az sem ismert, hogy voltak-e a kibertámadásnak katonai vagy politikai következményei.

A nagy informatikai cégek által jelentős támogatáshoz jutó Barack Obama elnöksége kezdete óta szorgalmazza a kibervédelem kiépítését és megerősítését. Ennek az elképzelésnek az Egyesült Államokban legalább annyi támogatója, mint ellenzője van. A kiberhadviselés megítélése olyan, mint a Reagan-korszak csillagháborús terveié: a pártolók létező félelmekre és lehetőségekre hivatkoznak, az ellenzők viszont azt hangoztatják, hogy csak arról van szó, hogy óriási állami megrendelésekhez juttassanak cégeket, amelyek ilyen technológiákat fejlesztenek.