További Infó cikkek
Az egyik első lépés a sorban a Red Flag Linux fejlesztésének állami támogatása volt. Ez egy olyan Linux változat, melynek alakítását kínai szoftverfejlesztők vették át azzal a céllal, hogy rálátásuk legyen a teljes kódra, és azt a kínai érdekek szerint alakítsák tovább.
Egyre több jel mutatott eddig is arra, hogy Kína önálló, általa teljes mértékben kontrollálható szoftveriparra kíván áttérni. Jól mutatja ezt az is, hogy még az általánosan elterjedt MPEG formátum helyett is saját, AVS néven ismert audió-videó tömörítési szabványt alkalmaz a multimédiás anyagok tárolására.
Az előbbiek ellenére Kínában mindeddig jelentős többségben voltak az amerikai gyártású, különösen Microsoft fejlesztésű szoftverek. Ennek megtörésére született meg az a kormányrendelet, mely szerint a minisztériumok számára csak helyi fejlesztésű operációs rendszereket és irodai alkalmazáscsomagokat lehet a jövőben az asztali számítógépekhez beszerezni. Az év végéig életbe lépő rendelkezés várhatóan többszázezer szoftverlicencet érint majd.
Az új rendelkezés a kínai gyártású szoftverek eddigi 30 százalékos arányát száz százalékra kívánja növelni. A rendelkezés kibocsátói hangsúlyozzák, hogy az intézkedés kettős célt szolgál, egyfelől támogatni kívánja a kínai szoftveripar fejlődését, másfelől biztosítani kívánja az állam információvédelmét.
Állami protekcionizmus vs globalizáció
Az előbbi célt hevesen bírálják a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet tagjai, ugyanis Kína néhány év óta tagja ennek a szervezetnek, mely egyik legfőbb céljának tekinti az állami szintű protekcionizmus ellen való küzdelmet.
A támadásokra reagálva különféle érvekkel léptek fel az ottani vezető politikusok. Az egyik érv nemzetbiztonsági. Úgy, ahogyan a katonai vásárlásokra sem érvényes a szabadkereskedelem minden szabálya, fenntartják a jogot az információvédelem hazai megteremtésére is.
A másik érvelés szerint a nemzeti szoftverek növekvő használata tulajdonképpen még nyitottabbá teszi a kínai szoftveripart, ezért nem is kívánnak érdemben foglalkozni a kérdéssel.
Kína lassan másfél milliárdos lakossága azonban olyan piacot jelent a többi ország, különösen az USA fejlesztőinek, melynek elvesztésébe valószínűleg nem fognak egykönnyen belenyugodni az érdekeltek, és minden lehetséges eszközzel küzdenek majd érte.
A növekvő nyomás jelének tartják egyesek, hogy az intézkedés várhatóan csak 2010-ig marad érvényben. Bár az illetékesek nem zárták ki az időtartam meghosszabbítását sem. Persze évek alatt meg tud annyira erősödni az ottani szoftveripar, hogy a kompatibilitási kérdések miatt nem térnek majd tömegesen vissza a nyugati szoftverekre akkor sem, ha már eltörölték a rendelkezést.
Egy másik fontos kérdés, hogy a kínai belső szoftveripar termékei biztonsági szempontból milyenek lesznek. Lehetséges-e egy, a nyugatitól eltérő, megbízhatóbb termékstruktúra kialakítása? A válasz már csak azért is lényeges, mert a biztonság jelenlegi helyzete szempontjából nem ártana egy kis vérfrissítés...