Európai Windows - kisebb testi hibával

Az Európai Unió, gazdasági érdekközösségből kialakuló államszerű képződményként, elsősorban piaci problémákat lát az amerikai szoftveróriás termékeiben. Szempontjai a hardver- és szoftvergyártók, valamint az ezeket forgalmazó cégek, és nem a fogyasztók vagy a tagállamok érdekeit követik. Ennek a szemléletnek nem biztos, hogy olyan előnyös következményei lesznek, mint a kínai hozzáállásnak.

Beépített szépségek

Az Európai Bizottság versenyellenes magatartás vélelme miatt vizsgálatot folytat a Microsoft ellen. A vádak többsége a beépített képességekre vonatkozik. Jelen álláspont szerint a versenyt rontja, hogy számos olyan alkalmazás is integrálva van a rendszerbe, mely nem csupán a programok futtatását szolgálja. Ez a megfogalmazás ugyan szó szerint nem szerepel a megállapítások között, de szellemében mégis ezt tükrözi.

Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy ne a szoftveróriás, hanem a számítógép-gyártók dönthessék el, hogy az operációs rendszerbe jelenleg fixen beépített kiegészítő alkalmazásokat a Microsofttól, vagy más gyártóktól szerzik-e be.

Például, a Media Playert az Európai Bizottság különálló alkalmazásnak tekinti, melyet nem szívesen lát a gyári csomagban, annak ellenére, hogy a Microsoft szerint ez a Windows egyik funkciója, amely szerves részét képezi a rendszernek, és így eltávolítása súlyos következményeket vonna maga után.

És a biztonság?

E kiegészítő alkalmazások kikerülése a rendszerből komoly problémákat vet fel mind Redmond, mind a géphasználók körében. A Microsoft számára azért gond, mert így olyan programozási felületek specifikációit is hozzáférhetővé kellene tennie, melyek jelenleg nem, vagy csak részben nyilvánosak. A felhasználók pedig kiszolgáltatottakká válnának a különféle kompatibilitási problémáknak, sőt újabb biztonsági kockázatokkal is számolniuk kellene, hiszen ezen komponensek bevizsgálását, ellenőrzését nem biztosítja az új konstrukció.

A szoftveróriás azt fontolgatja, hogy amennyiben a bizottság a cég számára kedvezőtlen határozatot hozna, úgy olyan európai szoftverváltozatot dob a piacra, mely a szabványostól jelentősen eltér majd.

Ezt az eltérést a legtalálóbban a "lebutítás" szóval lehetne jellemezni, mert jelentős funkciócsökkenést takar. Természetesen minden attól függ, hogy 2004 nyarán milyen döntést hoz a bizottság.

Kedvezőtlen döntés esetén persze nem azonnal várható a Microsoft válasza, hiszen minden bizonnyal azonnal bíróság elé viszi az ügyét, mely így bizonyosan hosszú ideig fog húzódni.