Kétszázmilliós lehúzás
Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett összeállítás szerint 2001-ben a hazai kibocsátású kártyákkal, 233 millió forint értékben, összesen hatezer alkalommal éltek vissza. Ez a 2,718 milliárd forintos kibocsátói forgalom 0,009 százaléka. Az előző év adataihoz képest ez minimális (46,000 forint) csökkenést jelent. A károk jelentős többsége, mintegy 87 százaléka nem a kibocsátó bankok ATM és POS hálózatában jelentkezett.
Hamisított kártyák
A visszaélések több mint felét hamisított kártyákkal követték el - derül ki az összeállításból. Az így keletkező veszteség 65 százalékát a kibocsátó bank, 21 százalékát a kereskedő, a maradékot pedig a kártyatulajdonos volt kénytelen magára vállalni.
Lopott, vagy elveszett kártyák
A plasztik lapocskákkal elkövetett bűncselekmények második leggyakoribb formája az ellopott vagy elvesztett kártyákkal okozott kár volt. Az elmúlt évben, 2000-hez képest ennek mennyisége jelentős mértékben megnőtt. A veszteséget ennél a formánál elsősorban az ügyfél, aztán a bank, legvégül pedig a kereskedő volt kénytelen magára vállalni (81, 11, és 8 százalékban). Összegszerűen ez a kártyabirtokosokat nézve 46,68 millió forintot jelent.
Hamis adatokkal igényelt kártyák
A hamis adatokkal igényelt kártyákkal történő károkozás jelentősen csökkent az elmúlt évben. Az ebből eredő károk szinte kizárólag a kibocsátó bankot terhelték.
Miért ennyi az annyi?
Az adatokból jól látható, hogy a visszaélések, jelen pillanatig elsősorban akkor következnek be, amikor az ügyfelek a kártyát valamilyen módon kiadják a kezükből. A biztonság tehát elsősorban két elemre épít. Az egyik az ügyfél, aki egy fizikai eszköz birtokában kezdeményezhet csak tranzakciókat, a másik pedig maga informatikai rendszer, amely a kártyaforgalmat felügyeli.
Szakértők szerint éppen e kettő együttes szerepének csökkenése az az ok, ami miatt annyi támadás éri az interneten keresztüli pénzforgalmat. Az ilyen műveletek során igénybevett eszközök és útvonalak biztonsága ugyanis össze sem hasonlítható a külön erre a célra fenntartottakéval. Magyarországon persze az elterjedtség hiányából adódóan komolyabb méreteket még nem öltött az ilyen esetek száma, sőt 2000-hez képest nem is változtak az adatok.