Titkosított adatátvitel lézerrel

Horace Yuen és Prem Kumar, a Northwestern egyetem munkatársai kifejlesztettek egy gyakorlatban is használhatónak látszó kvantumkriptográfiai eljárást, írta a Wired. Maga a módszer nem új, a jelenlegi eljárásokhoz azonban olyan adó- és vevőkészülékek kellenek, melyekkel egyedülálló fotonok küldhetők és fogadhatók. Ezekkel az adatátvitel viszonylag lassú: az ilyen rendszerek maximum 1 Kbps-os adatátvitelre képesek, és szabványos hálózati kábelen legfeljebb 70 kilométeres távolságra tudnak adatot küldeni.

Nyalábokat küldenek

Yuen és Kumar eljárása azonban lézereket és száloptikás technikát használ, emiatt nem csak egy-egy fotont, hanem nagyobb nyalábokat is küldhetnek vele, az adatátvitel így jóval gyorsabb. "Nem használunk új, egzotikus technikát. A meglévő száloptikai módszerekre támaszkodunk" - mondta Kumar. Az eljárással biztonságosan lehet adatokat továbbítani 250 Mbps sebességgel, bármilyen távolságra. Már dolgoznak a második generációs berendezésen, mely 2.5 Gbps-os adatátvitelre is képes lesz.

Polarizált fotonok

A kódolási eljárások - kicsit leegyszerűsítve - matematikai összefüggéseken alapszanak. A szakértők szerint azonban a kulcsok egyre kevésbé képesek lépést tartani a feltörésükre hivatott számítógépek egyre növekvő teljesítményével. "A komputerek egyre gyorsabbak és gyorsabbak lesznek, és ez azt jelenti, hogy ezeket a kódokat a jövőben mindenképpen feltörik - csak idő kérdése" - mondta Yuen.

A kvantumkriptográfiában viszont a titkosításhoz használt kulcs adatait polarizált fotonok hordozzák. Egy foton polarizáltságát a részecske forgásának iránya határozza meg, a megfelelő polarizáltságú részecskéket szűrőkkel lehet előállítani, illetve - érzékeléshez - kiválasztani. A polarizált fotonokkal feltörhetetlen kódolású üzeneteket lehet továbbítani, és külön előnye az eljárásnak, hogy az esetleges lehallgatásra is azonnal fény derül. Emellett az eljárás jelentősen fel is gyorsítja az adatok kódolásának idejét.

Időszerű előrelépés

"A kvantumkriptográfiában tökéletesen meg lehet állapítani, hogy az üzenetet elfogták-e, hiszen az ilyen típusú beavatkozás megzavarja a jelet" - mondta Laura Koetzle, a Forrester Research tanácsadócég elemzője. Koetzle hozzátette, hogy a jelenlegi titkosítási módszerek a mai számítógépek teljesítményéhez viszonyítva kellőképpen biztonságosak. Viszont ha sikerül megalkotni a kvantumkomputereket, a mai kriptográfiai eljárások könnyen feltörhetővé válnak.

A kutatók szerint ez a technikai előrelépés a modern cyberterrorizmus miatt nagyon is időszerű volt. Sokan tartanak például attól, hogy a terroristák megtámadhatják a közművek számítógépes rendszereit. "Azoknak a vállalatoknak, melyek a víz- és áramellátásért, és sok más dologért is felelősek, sokkal biztonságosabb hálózatokra van szükségük, hogy ne tudjanak hozzájuk betörni és katasztrófát okozni" - mondta Yuen. A Northwestern rendszere várhatóan öt éven belül kerül kereskedelmi forgalomba.