Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megfejtették az erszényesek génállományát

2007.05.10. 11:28
0 hozzászólás
Először fejtette meg erszényes állat, nevezetesen az amerikai opusszum génállományának zömét egy nemzetközi tudóscsapat - olvasható a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki számában. A kollektív munkát ötven amerikai, ausztráliai és kanadai genetikus végezte az amerikai Kerstin Lindblad-Toh (Broad Institute, Cambridge) vezetésével.

Az erszényesek 180 millió évvel ezelőtt váltak el a magzatukat méhlepény segítségével kihordó, életképes egyedeket szülő emlősöktől. Az ausztráliai erszényesek, illetve amerikai társaik önállóan fejlődnek, amióta a hajdani Gondwana szuperkontinens két részre szakadt.

A Lindblad-Toh által tanulmányozott amerikai oposszum (Monodelphis domestica) nagy patkányra hasonlít. Az oposszum génállományának tanulmányozása kimutatta, hogy számos immunitási génnel rendelkeznek, amelyek közül egyesek csak az erszényesekre jellemzők, mások viszont közösek a placentás emlősökével.

Az amerikai oposszum genomjában, génállományában 18-20 ezer génnek van köze a fehérjék kódolásához, ezeknek nagyobb része megtalálható a placentás emlősöknél is. A tudósok szerint így az oposszum genomjának általuk kikutatott "első kitűnő minőségű vázlata" cáfolja azt a feltételezést, hogy az erszényesek immunrendszere elmaradottabb a fejlett emlősökénél: az oposszumé bizonyítja, hogy az emlősök közös ősének fejlett immunrendszere volt már azelőtt, hogy a két csoport több mint 180 millió éve elvált egymástól.

A Monodelphis domestica az utóbbi években egyébként is mind nagyobb tudományos érdeklődést vált ki. Genomjának első részét egy évvel ezelőtt fejtették meg és a faj jó modellnek tűnik más témák tanulmányozásához is. Ezek közé tartozik a rosszindulatú melanóma néven ismert bőrrák, amely ezeknél az állatoknál akkor fejlődik ki, ha hosszabb ideig ibolyántúli sugárzás éri őket. Oposszumok révén tanulmányozzák a regenerálódást is, mivel újszülötteik meglepő képességet mutatnak arra, hogy "helyreállítsák" a feldarabolt gerincvelőt. (via MTI)