Először fejtette meg erszényes állat, nevezetesen az amerikai opusszum génállományának zömét egy nemzetközi tudóscsapat - olvasható a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki számában. A kollektív munkát ötven amerikai, ausztráliai és kanadai genetikus végezte az amerikai Kerstin Lindblad-Toh (Broad Institute, Cambridge) vezetésével.
Az erszényesek 180 millió évvel ezelőtt váltak el a magzatukat méhlepény segítségével kihordó, életképes egyedeket szülő emlősöktől. Az ausztráliai erszényesek, illetve amerikai társaik önállóan fejlődnek, amióta a hajdani Gondwana szuperkontinens két részre szakadt.
A Lindblad-Toh által tanulmányozott amerikai oposszum (Monodelphis domestica) nagy patkányra hasonlít. Az oposszum génállományának tanulmányozása kimutatta, hogy számos immunitási génnel rendelkeznek, amelyek közül egyesek csak az erszényesekre jellemzők, mások viszont közösek a placentás emlősökével.
Az amerikai oposszum genomjában, génállományában 18-20 ezer génnek van köze a fehérjék kódolásához, ezeknek nagyobb része megtalálható a placentás emlősöknél is. A tudósok szerint így az oposszum genomjának általuk kikutatott "első kitűnő minőségű vázlata" cáfolja azt a feltételezést, hogy az erszényesek immunrendszere elmaradottabb a fejlett emlősökénél: az oposszumé bizonyítja, hogy az emlősök közös ősének fejlett immunrendszere volt már azelőtt, hogy a két csoport több mint 180 millió éve elvált egymástól.
A Monodelphis domestica az utóbbi években egyébként is mind nagyobb tudományos érdeklődést vált ki. Genomjának első részét egy évvel ezelőtt fejtették meg és a faj jó modellnek tűnik más témák tanulmányozásához is. Ezek közé tartozik a rosszindulatú melanóma néven ismert bőrrák, amely ezeknél az állatoknál akkor fejlődik ki, ha hosszabb ideig ibolyántúli sugárzás éri őket. Oposszumok révén tanulmányozzák a regenerálódást is, mivel újszülötteik meglepő képességet mutatnak arra, hogy "helyreállítsák" a feldarabolt gerincvelőt. (via MTI)
A Lindblad-Toh által tanulmányozott amerikai oposszum (Monodelphis domestica) nagy patkányra hasonlít. Az oposszum génállományának tanulmányozása kimutatta, hogy számos immunitási génnel rendelkeznek, amelyek közül egyesek csak az erszényesekre jellemzők, mások viszont közösek a placentás emlősökével.
Az amerikai oposszum genomjában, génállományában 18-20 ezer génnek van köze a fehérjék kódolásához, ezeknek nagyobb része megtalálható a placentás emlősöknél is. A tudósok szerint így az oposszum genomjának általuk kikutatott "első kitűnő minőségű vázlata" cáfolja azt a feltételezést, hogy az erszényesek immunrendszere elmaradottabb a fejlett emlősökénél: az oposszumé bizonyítja, hogy az emlősök közös ősének fejlett immunrendszere volt már azelőtt, hogy a két csoport több mint 180 millió éve elvált egymástól.
A Monodelphis domestica az utóbbi években egyébként is mind nagyobb tudományos érdeklődést vált ki. Genomjának első részét egy évvel ezelőtt fejtették meg és a faj jó modellnek tűnik más témák tanulmányozásához is. Ezek közé tartozik a rosszindulatú melanóma néven ismert bőrrák, amely ezeknél az állatoknál akkor fejlődik ki, ha hosszabb ideig ibolyántúli sugárzás éri őket. Oposszumok révén tanulmányozzák a regenerálódást is, mivel újszülötteik meglepő képességet mutatnak arra, hogy "helyreállítsák" a feldarabolt gerincvelőt. (via MTI)