Az ötletgazda az idén 82 éves Douglas C. Engelbart, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatóintézetének (SRI) munkatársa napra pontosan negyven éve mutatta be találmányát, a mai számítógépes egerek ősét. Nemigen hasonlított modern utódaihoz: egy ormótlan fadoboz volt az alján kerékkel, a tetején pedig egy nagy piros kattintógombbal.
A szakzsargonban mutatóeszköznek nevezett készüléket az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA megbízásából fejlesztették ki. Az egér elnevezés is az SRI-ben született, az ősegeret megépítő Bill English, az intézet főmérnöke használta először egy 1965-ös tanulmányában. Egy ötgombos billentyűzet is tartozott hozzá, amely hamar eltűnt a haszontalan találmányok süllyesztőjében
Az egér Engelbart 1970-es szabadalmi leírása szerint "X-Y helyzetjelző képernyős rendszerhez". Nem ő gazdagodott meg belőle, mert a 3,541,541 sorszámon bejegyzett találmány szabadalmi oltalma lejárt, mielőtt meghódította a világot. Az elsők között Steve Jobs ismerte fel a lehetőségeket, amelyek a számítógép-perifériák családjába tartozó eszközben rejlettek. Az informatikai legendárium szerint az Apple alapítójának 1979-ben a Xerox Szilícium-völgyi kutatólaboratóriumában megmutatták a mai személyi számítógépekre megszólalásig hasonlító Alto modellt, amelynek egérvezérlésű grafikus felhasználói felülete úgy megihlette az akkor még csak 23 éves fiatalembert, hogy a megoldást átemelte az Apple fejlesztéseibe. 1983-ban aztán megjelent az Apple Lisa, egy évvel később pedig az első Macintosh, amelynek sikere révén az egér bevonult a számítógépek alaptartozékai közé.
Az IBM-gépekkel kompatibilis első egérmodellt a svájci Logitech dobta piacra 1985-ben. A cég százmilliomodik készüléke 11 évvel később kelt el. A kilencvenes évek második felétől, a Windows 95 operációs rendszer megjelenése után az egérhasználat robbanásszerűen terjedt tovább. Az ötszázmilliós határt 2003-ban érte el a Logitech, és az eladások száma idén decemberben, az ősegér születése után negyven évvel meghaladta az egymilliárdot. (MTI)