Szomorú Cyberia

Az Intel kutatói vezeték nélküli, önszerveződő, az adatforgalom különböző szintjeit emberi beavatkozás nélkül szabályozni képes (intelligens és láthatatlan) hálózatokat fejlesztenek.

A tavalyi Vlagyimir Kramnyik vs. Deep Fritzhez hasonlóan, szintén döntetlenre ért véget a Garri Kaszparov és az elmúlt két évben veretlen Deep Junior sakkprogram közötti hatjátszmás mérkőzés.

"Mesterséges stupiditás" címmel rendkívül szórakoztató, cinikus tanulmány jelent meg a Salon.com-on az évente megrendezésre kerülő Loebner-versenyről, amely mesterséges intelligenciák képességeit mérlegeli. A versenyt több szaktekintély, például Marvin Minsky is támadta.

Inasrobot

A Mitsubishi keréken mozgó, kamerákkal, hang- és arcfelismerő-rendszerrel felszerelt, egy méter magas robotot fejleszt. A jelenleg kísérleti stádiumban lévő, kétórás elemekkel működő, önmagát feltöltő szerkezetet főként idősebbek közelébe, pótápolónak (meg a család barátjának is) szánják. Linux operációs rendszeren fut, világháló-kompatíbilis, a kamera által rögzített képeket otthontól távoli mobiltelefonra, vagy számítógépre is képes elküldeni. Ha szokatlan zajt észlel, vagy lát, e-mailben értesíti az érintetteket.

Az AAAS (American Association for the Advancement of Science) éves szimpóziumán több tudós a természeti modelleken alapuló, "biológiailag inspirált intelligens robotokról" tartott előadást. Elsősorban a környezethez tökéletesen alkalmazkodó állatokat, például a polipot említették. Az izomszöveteket elektroaktív polimerrel utánoznák, ami a maiaknál élethűbb (és tehetségesebb) robotokat eredményezne. Többek között David Hanson, a mosolygós K-bot atyja, valamint az MIT-n Rodney Brooks mellett dolgozó Cynthia Breazeal is felszólalt.

Félévszázados a DNS

A Time magazin február 12. és 14. között a kaliforniai Montereyben rendezte meg a DNS kettős spirál felfedezésének ötvenedik évfordulójára emlékező háromnapos, a büszkén "Az Élet Jövője" címet viselő konferenciát.

James és Dorothy Morré, a Purdue Egyetem (West Lafayette, Indiana) kutatói felfedezték a sejteken belüli aktív/inaktív periódusok hosszúságáért felelős, a "biológiai óra" számára létfontosságú ECTO-NOX proteint.

A Tokiói Egyetemen tanító Susumu Tachi viselőjét láthatatlanná tevő kabátot fejleszt. A professzor terve, hogy az álcázni óhajtott tárgyak virtuálisan átlátszóvá váljanak. A kabát mögül az elülső részre vetített mozgóképek biztosítják a "láthatatlanságot." Az egyelőre kezdeti stádiumban lévő technológia első alkalmazásai a sebészetben és a légközlekedésben várhatók.

A NASA tudósai azt állítják, hogy a gravitációt kiegyensúlyozó kozmikus erő, az ún. "sötét energia" (dark energy) létezését bizonyító patternre bukkantak. A sötét energia" egyben az univerzum tágulását is felgyorsítja, azaz - amennyiben állításuk beigazolódik - megdőlhet az összezsugorodó világegyetem, és a Big Crunch elmélete.

Űrlift

A Columbia katasztrófája egy, korábban sci-finek tartott, viszont kevésbé veszélyesnek tűnő területen gyorsíthatja be a kutatásokat: a nanotechnológiai fejlesztésekből kiindulva, végre az űrlift-projekt is (mintegy tizenöt éven belül) kivitelezhetőnek látszik.

Az ETC (Action Group on Erosion, Technology and Concentration) nyolcvan oldalas, illusztrált nanotechnológia-ellenes manifesztumot adott ki. A The Big Down című munka szerzői elsősorban a veszélyekre, az elszabaduló, s önszaporító mikroorganizmusokra hívják fel a figyelmet. Mindaddig, amíg nem születnek az ellenőrzést, illetve a kockázatok elhárítását célzó nemzetközi megállapodások, a kutatásokra, valamint a kereskedelmi forgalmazásra egyaránt azonnali moratóriumot vezetnének be.

Minden ilyen jellegű döntés felelőtlen és veszélyes - áll a CRN (Center for Responsible Nanotechnology) közleményében. Egy moratórium ugyanis illegális kutatásokat és még kevesebb ellenőrzést "eredményezne." Arról nem is beszélve, hogy az ETC-manifesztum szerzői (a biotechnológiából kiindulva, előbb a strukturális, majd a molekuláris nanotechnológiához eljutva) általánosítanak - nyilatkozta Mike Treder, a CRN elnöke.

"A jövőnek szüksége van ránk!" - hirdeti Freeman Dyson tanulmánya. A neves tudós egyrészt Bill Joy 2001-es cikkére, másrészt, Michael Crichton Prey című, a jövőt felettébb fekete tónusokban felvázoló regényére, s általában a csúcstechnológiát (például a nanofejlesztéseket) ellenző munkákra reagál.