A négykarú embertől az agyszkennelésig

Meghökkentő lények, fura hibridek. Mintha mesében lennénk, vagy sokkal inkább fantasztikus, semmint tudományos világban. Pedig a kísérleti biológia már régóta kutatja az egyes kétéltűek (például az axolotl béka), vagy gyíkok esetében tapasztalható, a gerinceseknél egyedülálló felnőttkori regenerációs folyamatot, elvesztett végtagjaik "újraélesztését." Egy ősi és fundamentális, a jövőben viszont akár a homo sapiensre is alkalmazható biológiai jelenséget - véli a Kaliforniai Egyetemen dolgozó Susan Bryant és David Gardiner.

"Mióta a genetikusok dekódolták a gyíkok ama képességét, hogy újraélesszék levágott farkukat, az emberi végtagok regenerációja valósággá vált" - elmélkedik Ward novellájának főszereplője. Milyen univerzumot laknak be ezek a különös szerzetek? Ugyan nem ismerjük a választ, de a jelen biotechnológiai trendjeiből mégis levonhatunk - kevésbé világvégeszerű, kevésbé bizarr - következtetéseket.

Egészséges test, egészséges világ

Hogy jó egészségnek örvendjünk a jövőben, bolygónknak szintén jó egészségnek kell örvendenie, tehát a medicinának se szabad a környezetet károsító tevékenységeket folytatnia - hirdeti a Gaia-elméletből kiinduló Bioneers mozgalom. A tudományos életben az utóbbi két évtizedben végbement szemléletváltásra hívják fel a figyelmet: az ipari kornak környezetszennyeződést, betegségeket, mint a modern élet elkerülhetetlen velejáróit bizonyos mértékben eltűrő "kockázati paradigmáját" háttérbeszorító posztindusztriális "megelőzés-elvre." Tehát az orvostudománynak is elsősorban az egészséghez elengedhetetlen feltételek megteremtése, valamint a betegségek megelőzése a célja, míg a gyógyítás "csak" második. Azaz, a Föld (az ökoszisztéma integráns részeit képező lakókkal együtt) ugyancsak páciensnek tekintendő. És, ha az ökoszisztéma beteg, akkor a benne élők is betegek. A Bioneers-orvosok semmi olyan tevékenységet nem gyakorolhatnak, mellyel élőlényeknek, vagy az élőlényeknek otthont adó rendszernek ártanának.

De mi történik akkor, amikor a baktériumok esnek át genetikai módosításokon? "Alig tudunk valamit is a mikroorganizmusok viselkedéséről, és ezért rendkívül nehéz megmondani, hogy az így megváltoztatott alapok jelentenek-e különleges veszélyt" - nyilatkozta Sue Mayer, a brit GeneWatch csoport tagja.

Még épebb testek

Interleukin-10

Pedig egyre többet, egyre komolyabban kísérleteznek az emberi bélrendszerben aktív, immunrendszerünkre, egészségünkre hatást gyakorló baktériumok genetikai úton történő megváltoztatásával, a bonyolult, mintegy négyszázféle mikroorganizmusból, s azok komplex interakcióiból összeálló gyomor- és bélrendszeri flóra "probiotikus" szabályozásával. A "kezelt", s a szervezetünkben működő baktériumok ugyanis közvetlenül termelnék ki az épp szükséges (és "természetes") gyógyszereket, bármilyen emberi proteint. Nem kell mást tennünk, csak néhány mikroorganizmust lenyelni, majd hagyni, hogy végezzék dolgukat.

Az első genetikailag módosított (GM) baktérium, az erjesztett élelmiszerekben, így a joghurtban is megtalálható Lactococcus (mintegy tíz önkéntesen történő) tesztelésére Amszterdamban kerül majd sor. A baktérium interleukin-10 (Il-10) (hatékony immunrendszerbeli modulátorként ismert) emberi proteint termel, mely - állandóan, viszont csekély dózisban adagolva - megsemmisíti a krónikus gyulladásos bélrendszeri betegségeket okozó immunológiai rendellenességeket.

Megoszlanak a vélemények arról, hova vezethet ez a folyamat. Egyre többek szerint a nanomedicinához, vérkeringésünkben tevékeny inzulinadagolókhoz, szövetek belsejében operáló robotizált nanosebészekhez, gyógyszergyárakként funkcionáló sejtekhez_ Carlo Montemagno professzor és tudóstársai a Cornell Egyetemen sejtekbe építhető gépeket terveznek. Nem az első kísérletüknél tartanak: Montemagno korábban létrehozott egy - az átlagos vörösvérsejtnél ötször kisebb - biomolekuláris motort. Következő lépés a sejt belsejében "önösszeszerelésre" képes motor szerkesztése. "Azt akarjuk, hogy a gépek tökéletesen az élő rendszerekbe integrálódjanak" - nyilatkozta a professzor.

Neurobiológia, genetika

Az utóbbi években, egyrészt, tökéletesedtek a neurotechnológiák, másrészt, újak is jelentek meg, például az agy mágneses mezejét mérő (mágneses) enkefalográfia, a gyenge rádióaktivitású kémiai termékek egy szerv belsejében történő mozgását nyomon követő fotonkisugárzás-tomográfia (TEP), vagy a vér agybeli áramlását ellenőrző erőteljesen mágneses mezők segítségével a legaktívabb zónákat meghatározó fMRI. Az fMRI-vel a kutatók meg tudják állapítani, hogy az agy mely részei lépnek működésbe, ha egy adott személy valamilyen feladatot hajt végre, illetve, ha sajátos problémán gondolkodik.

Az agyszkennelés során megfigyelt jellegzetességek tudatállapotokkal hozhatók kapcsolatba, ami azt is jelenti, hogy az fMRI (esetleges, de a költségek miatt csak a távolabbi jövőben elképzelhető) széleskörű alkalmazása nemcsak óriási kockázatot, de a személyiségi jogok durva megsértését, az orvosi titoktartás megkérdőjelezését szintén eredményezheti: kiderülhet, hogy hazudós valaki, vagy retteg a kockázattól, vagy rendkívüli agresszivitás halmozódott fel benne, stb. Ellentétben a gén-szekvenciákat tároló (de a "páciens" anonimitását megőrző) génbankkal, az adattár, jellegénél fogva, kevésbé személytelen: az agy mágneses szkennelése során a koponya más részei szintén megörökítődnek, s az alany könnyen, könnyebben felismerhetővé válik. Másrészt - szintén a génbankból kiindulva, s előbb-utóbb megoldást találva a felmerülő etikai dilemmákra - a szakértők azt várják, hogy az adatközpont létezése felgyorsítja a kutatásokat.

Genetikailag tökéletesre tervezett és/vagy mesterséges méhből született csecsemők, a munkavállaló személyiségéről az fMRI segítségével mindent tudó főnökök - sokan (például a Biotech Century-t jegyző Jeremy Rifkin) Huxley Szép új világát látják előre. Esetleg Cynthia Ward négykarú lovasait. A jövő viszont soha nem a kétkedőket, a tiltás-szorgalmazókat igazolta.